89320. lajstromszámú szabadalom • Kaliberhengerek és többrészre osztott vas-kokilla azok előállítására
Megjelent 1930 . évi szeptember hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89320. SZÁM. — XVI/g. OSZTÁLY. Kaliberhengerek és többrészre osztott vas-kokilla azok előállítására. Weymerskirch Tivadar mérnök Differdingen (Luxemburg-). A bejelentés napja 1921. évi augusztus hó 13-ika. A profilvas hengerművekben jelenleg használt kaliberhengerek, különösen azok, amelyek mélyre esztergályozott kaliberekkel és egészen vagy majdnem párhuza-5 mos kaliberoldalakkal vannak ellátva, majdnem kizárólag csak lágy öntött vasból készülnek. Keményebb anyagból való kaliberhengereket vagy olyanokat, amelyeknek keményített a felülete, csak ritkán alkali 10 maznak, mert a kaliberek beesztergályozásánál az egész kemény kérget ki kell esztergályozni és ezáltal a keményítős értéke teljesen veszendőbe megy. A lágy öntvény-) bői való hengerek azonban rendkívül nagy 15 és gyors kopásnak vannak kitéve, miáltal al hengerelt termék is rossz minőségű. Kísérletek, amelyek keményített, készre profilált, mély kaliberekkel és párhuzamos oldalakkal ellátott hengerek öntésére 20 vonatkoztak, nem sikerülhettek, mert a használt merev kokillák kizárták a henger öntése után fellépő zsugorodás lehetővé válását. Az ezen kokillákban öntött hengerek mindig több részre szakadtak szét. 25 Különösen a kaliber belsejében lévő, tehát a két szegély közti részek voltak rendkívüli módon a szakítás veszélyének ki-i téve. Ezáltal a henger értéktelenné vált és azt újra be kellett olvasztani. 80 Többféle eljárás ismeretes kaliberhengerek előállítására, amelyeknél a kokillák a tengely irányában meg vannak osztva, úgy hogy harántirányban kiterjedhetnek, egyébként pedig teljesen mereven vannak 85 kiképezve. Ha az ilyen kokillával hengereket akarunk önteni, akkor a kezdődő zsugorodásnál a kokillaf eleket azonnal szét kell egymástól húzni, hogy a henger akadálytalanul zsugorodhassák. Ez a munka 40 azonban annyira veszélyes és bizonytalan, hogy már régen abbahagyták az ilyen kokillák alkalmazását. A széthúzás rendesen későn történik, amikor már repedések keletkeztek, gyakran megtörténik azonban, hogy a kokilla széthúzása túlságos korán 45. történik, mikor is az izzó öntvény magától összetörik. Ez az eljárás tehát nemcsak hogy gazdaságilag helytelen, hanem még nagy életveszéllyel is jár a vele foglalkozó munkásokra nézve. 50 Egy másik eljárás olyan közönséges, sima, gömbölyű és merev kokilla alkalma-, zásán alapszik, amelybe kalibergyűrűk vannak mozgathatóan 1 Kihelyezve. Ezek a kalibergyűrűk azonban, amelyek összeha- 55. sonlítva a közönséges, meglehetős erős kokillával, igen kis keresztmetszetűek, igen gyorsan felmelegednek és ennek folytán az ezáltal fellépő kiterjedésnél fogva annyira megszorulnak a kokillában, hogy nem ké- 60> pesek a henger zsugorodását követni. Ha tekintetbe vesszük, hogy mennyire érzékeny az épen csak a külső felületén megmerevedett vastömeg, akkor belátható, hogy már a legcsekélyebb akadály repedést okoz- 65-hat. Ha ezen akadály észrevehetően fellép, akkor bizonyos, hogy a hengert öntés után több darabban fogjuk a kokillából kihúzni. A magban még folyós anyag és az] épen megmerevedett külső felület ugyanis 70 a gyűrű és kokilla között semmiféle súrlódást sem engednek meg. Azonfelül ennél az eljárásnál nincsenek tekintettel a kaliber belsejében végbemenő zsugorodásra; különben pedig egyéb hátrányai is van-. 75 nak ennek az eljárásnak. Egy másik eljárásnál vasból való radiális köveket ágyaznak agyagformába, amelyeknek feladata, hogy a kaliber belsejében iellépő zsugorodásnak engedjenek. Ezen 80
