89292. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elpüffögési mótoroknak tetszőleges tüzelőanyaggal való üzemére

Megjelent 1930. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89292. SZÁM. — Yd/2. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés elpüffögési mótoroknak tetszőleges tüzelőanyagokkal való üzemére. Steffens Heinrich Frederick mérnök Amsterdam. A bejelentés napja 1923. évi november hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1922. évi december hó 2-ika. Az egyennyomású motornak az elpüffögósi motorral szemben való nagy gazdaságossága okát főképpen a jobb keverétóképződésben leli. Az izzó levegőtöltésbe be-5 fecskendezett hajtóolaj nyomás alatt a lehető legnagyobb finomságra elporlaszt atik és azonnal teljesen elgőzölög, úgy hogy kondcnzálódás nem következhet be. A kompressziótérben uralkodó magas hő-10 mérséklet hatása alatt a tüzelőanyag molekuláinak igen gyors aktiválása vagy fellazítása következik be, úgy hogy az elégés azonnal megindul. A gyorsan járó elpüffögési motornál a 15 hengerben végbemenő ilyen keverékképződós nem alkalmazható, minthogy nem áll elég idő rendelkezésre ahhoz, hogy a tüzelőanyag az égési levegőben a szükséges elváltozást szenvedje. Ezért a keveréket a 20 hengeren kívül kell előkészíteni és kész állapotban kell a hengerbe vezetni. A keverek képzésének ez a módja az elpüffögési motorokhoz használható tüzelőanyagokat általában oly könnyű olajokra kor-25 látozza, melyek porlasatáis útján jól ködszerű állapotba hozhatók. Az ilyen tüzelőanyagok azonban rendszerint neon engedik meg magas koinpressziónyomás. alkalmazását, minthogy az öngyulladás követ-80 kezéében beálló korai gyújtásokat ki kell küszöbölni. A töltésnek öngyulladási hőmérséklete tehát a lcét mótornem között éles határvonalat ad. Az a feladat adódik tehát, hogy az el-85 püffögési motorban a keverék képződését olyképpen uralhasuk, hogy a motorban mindennemű tüzelőanyag elégethető legyen. A keverékképződésnek tovább is a munkahengeren kívül kell végbemennie és mint az alábbiakból kitűnik, csak 40 némiképp megváltoztatandó. A feladat megoldása abban áll, hogy a töltés tüzelőanyagkeverékéihez, gyuljadóképességének megfelelően, a molekuláinak fellazítására és tökéletes elégetésére szükséges, hiányzó 45 hőt hozzávezetjük, oly módon, hogy egy vagy több segódtöltést püffögtetünk el. A robbanások okozta lökések folytán keletkező nyomáshullámok egyúttal a levegő és tüzelőanyag keverékét mechanikailag' 50 is örvénylő mozgásba hozzák. A keverék áramlási szálak kötegét képezi, melyek addig haladnak egymás mellett, amig az áramlási sebesség nagyobb, mint a diffúzió-sebesség. A sebességnek ez a viszonya 55 egészen a gyújtásig fennmarad, minthogy a diffúzió igen lomhán megy végbe. Az exploziólökés következtéiben az áramlási szálak összefüggése megszakíttatik és a keverék részeinek összekeveredése gyorsít- 60> tátik. A töltésáramok porlasztása céljából a töltést több áramra osztjuk, melyek a hengerbe különböző helyeken vezettetnek be. Ennek folytán az elégési tér belsejé- 65 ben fokozott mértékben képződnek örvények, aminek következtében egyúttal nagyabb keverékrészek érintkeznek a forró hengerfalakkal és ezáltal nagyobb hőmennyiségek vétetnek fel általuk. 70 Több töltésáram alkalmazása azzal a jelentékeny előnnyel jár, hogy a levegő és a tüzelőanyag keverési arányát pontosan uralhatjuk, úgyhogy kondenzálódás és korai gyújtások teljesen ki vannak 75 zárva. Ha pl. a tüzelőanyag nem engedi meg, hogy a levegőt kondenzálódás veszélye nélkül a közönséges elgázosítóban