89285. lajstromszámú szabadalom • Szövőlap

Megjelent 1930. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIRÁLY! ^jOgffL SZABADALMI HIKrtSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89285. SZÁM. — XlV/b. OSZTÁLY. SzöTÓ'lap. Plum Wilhelm mérnök Süchteln (Kheinland). A bejelentés napja 1924. évi szeptember hó 11-ike. Jelen találmány tárgyát szövőlap képezi. Ismeretesek már eddig is szövőlapok, melyeknél két egymáshoz képest keresztirányban átdugott és keret által összekötött lcü-5 lönbordák között borda van szabadon kilengethetőleg felfüggesztve, mely a függélyes irányban függve a vetélő vezetésére szolgál és a vetülék bevetésénél ütköző állal visszalendíttetik. 10 Jelen találmány abban áll, hogy mindkét különborda közös keretükben kilengethetően van felfüggesztve, úgy hogy mindkettő ütköző által határolt kilengő mozgásokat végezhet. Az ezáltal elért előny 15 abban áll, hogy a két különborda mozgási irányai a láncfonalakra cérnázó és fésülő hatással vannak, úgy hogy azoknak kiálló szálai újra cérnáztatnak. Lényeges emellett az, hogy a szövőláda visszalengésénél 20 a függélyes helyzetbe visszaeső borda felfogatik, még mielőtt annak fogai a legutóbb bevetett vetülékfonalat elérik, mivel különben az áruban való ismert egyenetlen szövési hibák állíttatnának elő. Ebből a cél-25 ból a találmány szerint a szövőszéknek mindkét oldalán rugalmas ütközők vannak elrendezve, melyek a bordának oldalszéleire fekszenek, és azt az utolsó vetülékfonal vonala előtt felfogják. 30 A rajzon a találmánynak példaképeni foganatosítási alakja van feltüntetve, nevezetesen az 1. ábra a szövőlapnak harántmetszetét tünteti fel visszalendített bordaláda mellett 85 és a 2. ábra a szövőlapnak harántmetszetét láttatja előre lendített bordaláda mellett. A szövőlap két harántirányban egymásba dugott (a) és (b) különbordából áll, melyek a közös (c) kereten (d) és (e)-nél forgatha- 40 tóan vannak felfüggesztve. Ennek folytán mindkét borda lengő mozgásokat végezhet, melyeket az (f, g) és (h) ütközők határolnak. Nyitott szád mellett (1. ábra) a két (a) és (b) bordának metszőpontja az áru 45 közepe alatt van, melyet az (i) vonal ábrázol. Emellett az (a) borda függélyesen lóg le és a vetélőnek vezetésére szolgál. A láncfonalak a rendes szövetfinomsághoz képest felével csökkentett bordavastagságban van- 50 nak ilyenkor, úgy hogy a fonalak koptatása csökkentetik, és a csomók könnyebben engedtetnek át. A vetülékfonál bevezetésénél először is az (a) borda az áru által annyira hátrafelé 55 mozgattatik, míg a bevetendő vetüléken át a (b) borda fogait nem érinti, azután mindkét (a) és (b) borda együttesen hátrafelé mazgattatik, míg azoknak metszőpontja ott, hol a normális finomság áll fenn, az áru 60 közép magasságában nem fekszik (2. ábra). Ebben a helyzetben következik be a bevetés. A két (a) és (b) borda különböző mozgási irányai a láncfonalakra cérnázó és fésülő hatással vannak, úgy hogy a kiálló 65 szálak ismét simára cérnáztatnak és ilyképen a fonalak állandóan simák maradnak. A bordáknak visszalengetése az elmozgás után saját súlyuk folytán következik be, azonban rúgó és súlyok által is elősegít- 70 hető. Ha az (a) borda a szövőládának a 2. ábrában feltüntetett nyíl irányában való visszamozgásának kezdetén a függélyes helyzetbe visszaesnék, anélkül hogy fel- 75 tartatnék, úgy annak fogai az utolsó vetülékfonalat újra érnék, és minthogy ez csak