89277. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzatiós termékek előállítására carbamidból vagy származékaiból és formaldehydből
Megjelent 1930. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI JKrSHL' SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89277. SZÁM. — XI/g. OSZTÁLY. Eljárás kondenzátiós termékek előállítására carbamidból vagy származékaiból és formaldehydből. Dr. Pollák I ritz vegyész Wien. A bejelentés napja 1924. évi március hó 19-ike. Ausztriai elsőbbsége 1923. évi március hó 31-ike. A találmány lakkoknak és kemény masszáknak carbamid vagy származékai és formaldehyd kondenzálása révén való előállítására vonatkozik. Az eddigi meg-5 figyelések értelmében ezen folyamat három szakaszban megy végbe. Eleinte viszkózus, vízoldható kezdeti termékek létesülnek, melyek közönséges hőmérséken vagy felmelegítéskor fokozatosan növe-10 kedő viszkozításúakká válnak. Ezen kezdeti termékek ezután egy bizonyos időpontban zselatinozódva átalakulnak csekélyebb vízoldhatóságú félszilárd közbenső termékekké. További állás vagy melegítő tés után — mi közben (minden valószínűség szerint) a hátralékos víz kiválása megy végbe — ezen fél szilárd közbenső termékek végül oldhatlan kemény végtermékekké alakulnak, melyek igen szép és 20 állandó mesterséges masszákat alkotnak. A vízzel szemben való érzéketlenséget legtökéletesebben csak 80° fölötti hőfokokra való melegítéssel lehet elérni. Hogy a fent ismertetett folyamat révén 25 iparilag használható kondenzálási termékekhez lehessen jutni, eredetileg (78251 osztrák szabadalom) azt ajánlották, hogy a kondenzálást kondenzálószerek nélkül végezzék. 5 s. r. kereskedelmi (40 térfogat -30 százalékos) formaldehydoldatnak 1 s. r. carbamidra való behatása révén hozták létre a vízoldható kezdeti kondenzálási terméket. (1. szakasz.) Még több formaldehyd (6:1) alkalmazása és további heví-85 tés esetén a kondenzálási termék meleg állapotban ugyan még folyós maradt, lehűléskor azonban a rugalmas masszává kocsonyásodott meg. (2. szakasz.) Ha ezen hidegben megkocsonyásodott masszát 80°-ra hevítettük, végül a 3. szakasz ke- 40 mény oldhatlan végtermékét kaptuk meg. Ha ezen eljárás szerint egyetlen folyamatban végzett hevítés révén akarunk a kemény és oldhatlan végtermékhez eljutni, akkor csak iparilag hasznavehetetlen, hó- 4r ) lyagosan felfúvódott termékekhez jutunk, ami főleg a masszában jelenlevő szabad formaid ehydnek tulajdonítandó. Ha viszont a fenti munkafolyamatnál (tehát kondenzálószerek alkalmazása nélkül) a 50 közölt formaldehydmennyiségeket akár csak kis mérvben is csökkentenők, zavaros félszilárd közbenső termékek keletkeznek, melyek a keményítésnél nem szolgáltatnak kristálytiszta végtermékeket. 55 Csfik ha a reakciót a 84816. szabadalom értelmében bázikus kondenzáló szerek jelenlétében végezzük, lesz lehetséges 3 mol. formaldehyd: 1 mol. carbamid-viszonylatnál kisebb formaldehydmennyiségek fel- 60 használásával is üvegtiszta és teljesen hólyagmentes végtermékekhez jutni. Ezen eljárás képezte eddig az egyetlen módot arra, hogy a jelzett végtermékeket, külön nősen pedig a legértékesebb, hegyi-kris- 65 tályszerű masszákat egyetlen szakadatlan hevítési műveletben előállíthassuk. Kitűnt már most, hogy a folyamatnak a többé-kevésbbé viszkózus vízoldható kezdeti termékekhez vezető első szakasza nem 70 egyenletesen, hanem két egymástól szabatosan megkülönböztethető alszakaszban megy végbe, melyek közül a következőkben rövidség kedvéért az elsőt „kondenzációdnak, a' másodikat „polimerizáció"- 75 nak fogjuk nevezni, amely megnevzések különben valószínűleg meg is felelnek az illető fázisban végbemenő reakcióknak.
