89229. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőanyagszivattyú égési erőgépek számára

Megjelent 1930. évi szeptember lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89329. SZÁM. — Vd/3. OSZTÁLY. Tüzelőanyagszivattyú égési erőgépek számára. Frei Adolf vezérigrazg-ató és Walker Rudolf mérnök, gyárigazgató Wien. A bejelentés napja 1923. évi november hó 9-ike. A találmány égési erőgépek számára való tüzelőanyagszivattyúra vonatkozik, melynek dugattyújában szabadon mozgatható szívószelep van elrendezve. A talál-5 mány ilyfajta szívószelepeknek a szivatytyú dugattyúja útján eszközölt vezérlését azáltal éri el, hogy a dugattyú a szívószelepet a szívó- és nyomólöket alatt maga után vonszolja és ezáltal nyitja és a nyi-10 tási helyzetben tartja, illetve elzárja és a záró helyzetben tartja. A szívószelep vezérlése a szivattyú által szállított folyadékmennyiség pontos meghatározását és szabályozását teszi lehetővé. 15 A szívószelep nyitását és zárását a dugattyúmozgás, kényszermozgás révén, az által teszi lehetővé, hogy a szívószelep, elmozgatásával szemben, ellenállást támaszt, melyet a dugattyúniozgás győz le. 20 Célszerű az az elrendezés, melynél a dugattyú szívólökete alatt, a nyitási helyzetben lévő szívószelepet egy ütközőnél fogva megragadja és nyitott állapotban, kényszermozgásulag, löketének végéig, 25 magával viszi, illetve maga után vonszolja; a dugattyú nyomólökete alatt pedig a szívószelep, az ütköző és a dugattyú közötti kapcsolat megbontása folytán, először záródik és azután, zárt álla-30 pótban, a dugattyú másik löketvégéig tovavitetik, illetve utánavonszoltatik. A rajz a találmány szerinti tüzelőanyagszivattyú példaképem foganatosítási alakját szemlélteti, melynél a szivattyú du-35 gattyújában elrendezett szívószelep vezérlését a dugattyúmozgás hozza létre. A tüzelőanyagszivattyú (1) hengerében vezetett (2) dugattyúban foglal helyet a szivattyú (.3) szívószelepe, míg (4) nyomószelepe az (1) hengeren van elrendezve. 40 A (4) szívószelep önműködő szelep gyanánt van kiképezve, míg a (3) szívószelep vezérelve van. A szívószelep vezérlését a ^2) dugattyú alternatív mozgása idézi elő. A dugattyút 45 az (5) bütykös tárcsa hajtja meg, mely a szivattyú dugattyúján (7) emelő segélyével felfüggesztett (6) görgővel működik együtt. A (2) dugattyút az (5) bütykös tárcsa mozgatja lefelé, miközben szívó- 50 löketét végzi, míg a nyomólöket az (1) dugattyúra ható (8) rúgó útján, önműködően jön létre. A (3) szívószelep nyitása azáltal jön létre, hogy a (9) szeleprúd megszorítás vagy lefékezés folytán, a dugaty- 55 tyúhoz képest rögzítve van, mindaddig, inig H szorító- vagy fékezőhatás ütközés útján le nem győzetik és a dugattyú a nyitott helyzetben lévő szívószelepet nem viszi tova. 60 A rajz szerinti foganatosítási alaknál az elrendezés olyan, hogy a (9) szeleprúd az (1) szivattyú tokja kívülről hozzáférhető (14) helyéig vonul át a dugattyún, mely helyen a (11) ütközővel van ellátva. 65 A (9) szeleprudat a helytálló (1) hengerben ágyazott (10) rúgós szoríték rögzíti (2. ábra). A (2) dugattyú számára való, célszerűen csavaranya gyanánt kiképezett (11) ütköző eszközli a (3) szelepnek a du 70 gattyú általi menesztését, ahol is a (11) ütköző és a (2) dugattyú közötti játék állapítja meg a (3) szelepnek a (11) ütköző beállításával szabályozható löketmagasságát. A szívószelepnek a dugattyú nyomó- 75 lökete alatti záródása azáltal jön elő, hogy r