89228. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tűzhelylemezek főzőnyílásainak lefedésére
Megjelent 1930. évi szeptember hó 15-én. MAGTAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89228. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Berendezés tűzhelylemezek főzó'nyílásának lefedésére. Franki Jakab bádog-os Újpest. A bejelentés napja 1924. évi május hó 14-ike. Takaréktűzhelyeken vagy főzonyílásokkal ellátott más tűzhelyeken a gyorsabb főzés lehetővé tétele céljából a főzőnyílások tudvalevőleg, ú. n. karikák által vannak le-5 fedve, melyek elvétele után a tűz közvetlenül hat be a főzőedények fenekére. Ennek hátránya, hogy az edények fenekére a tűzfészek égéstermékeiből kiváló koromból és efféléből álló kemény réteg rakódik le, 10 mely csak nehezen, pl. késsel való lekaparás, lesúrolás, szappannal való mosás stb. útján távolítható el. Ezen időtrabló, nehézkes, költségekkel járó és az értékes edények hamaros tönkretételét eredmé-15 nyező tisztítási munkán kívül további hátrány, hogy az edények fenekére az égéstermékekből kivált részekből lerakodó réteg hőszigetelő hatású és ennélfogva a hőkihasználás hatásfokát is rontja. Az imént 20 részletezett hátrányok még fokozottabb mértékben mutatkoznak, ha a főzőnyílásba ennél valamivel kisebb méretű edényt helyezünk, mely a főzőnyílásba besülyedve oldalt is ki van téve a hő közvetlen be-25 hatásának, miután ezen esetben a koromé lerakodás az edény külső oldalfalán is ben áll. Az összes jelzett hátrányokat a találmány értelmében azáltal küszöböljük ki, hogy a fozőnyílásokat a szokásos sík ka-80 rikák helyett az edényt a tűzhelylemez síkjánál mélyebb nivóban megtámasztó egy vagy több betét segélyével fedjük le, úgy hogy az ezen betétekre helyezett edény a tűz behatásának úgy a fenéken, mint pedig 85 oldalt is jelentékenyen, intenzívebben van kitéve, mintha a tűzhelylemez nívójában állana, az égéstermékek lerakodása ellen azonban tökéletesen meg van védve. A csatolt rajzon a találmány tárgyának 40 két foganatosítási példája látható. Az 1. és 2. ábra az új betét, valamint a csatlakozó tűzhelylemez függőleges metszetét mutatja két különböző helyzetben, a 3. ábra pedig a második foganatosítási példa függőleges metszete. 45 Az 1—3. ábra szerinti foganatosítási alaknál az (a) tűzhely lemez (b) főzőnyílását a, lefelé a tűzfészekbe nyúló, hengeres (c) nyúlvány övezi, mely a (d) támasztóperemmel van ellátva, melyen a két (f) és 50 (g) részből álló, a (b) főzőnyílást elfedő betét nyugszik. Ezen betét (f) része lényegileg hasonló a szokásos sík főzőnyílást fedelekhez, az ezen (f) rész és a tűzhelylemez (d) támasztópereme közé iktatott 55 (g) rész pedig ellentétes irányú (gl) és (g2) peremekkel ellátott, tehát Z-alakú keresztmetszettel bíró gyűrűt képez; ezen gyűrű magasságát úgy szabjuk meg, hogy az a tűzhelylemez (d) támasztóperemére 60 az 1. ábrán látható módon helyezve az (f) betétrész felső, a főzőedényt megtámasztó felületét az (a) tűzhelylemez síkjának nívójába juttatja. Ha a (g) betétgyűrűt a 2. "ábrán látható módon, tehát az 1. 65 ábrához képest 180 fokkal elfordítva (gl) peremének másik oldalával helyezzük a tűzhelylemez (d) támasztóperemére, a 2. ábrán szakadozott vonalak segítségével jelzett (h) főzőedény a (c) nyúlvány és a 70 (d) betétgyűrű magasságának összegével lesülyesztett helyzetbe jut, amikor is a tűzfészek hőjének intenzívebben van kitéve. A főzőnyílást elfedő betét tehát a találmány tárgyánál a főzőedények számára 75 való felfekvési felületével több magassági helyzetben megtámasztható, illetve beállítható, amit a rajzon látható eszközöktől eltérő módon is elérhetünk; így pl. az (f, g) betét a tűzhelylemez (c) nyúlványában ki.- 80
