89223. lajstromszámú szabadalom • Rázócsusztató forgó hajtóberendezéssel
a legegyszerűbb módon, a rudazaton belüli holtjárás útján létesül. Az 1—3. ábrák a hajtóberendezés három különböző foganatosítási alakját oldalné-S 7.etben szemléltetik. A 4. ábra részletrajz fölülnézetben. Az 5. ábra, foganatosítási példa gyanánt, oly rudazatkiképzést tüntet fel, melynél a meghajtó gépet önműködően megállít -10 hatjuk, ha az erőakkumulátor felmondja a szolgálatot. (a) az alternatív mozgású alkatrész (1. ábra), pl. forgó hajtó gép keresztfeje vagy íorgattyúcsapja és (b) a csúsztató. Ez 15 utóbbi (i) fejben végződő (k) rúddal, az alternatív mozgású (a) alkatrész pedig a (h) karmantyúban végződő (d) rúddal van ellátva. Az i(i) fej a (h) karmantyúban, bizonyos határok között, tengely-20 irányban szabadon elcsúsztatható. A (h) karmantyúban azonkívül a (k) rúdon szabadon elcsúsztatható (p) kulissza foglal helyet, melynek külső (o) nyúlványaiba a (q, t, u) emelőrudazat kapcsoló-25 dik. A (v) csap körül lengő kétkarú (u) emelőnek szabad végén valamely erőakkumulátorra, pl. erős (w) spirálrúgóra hat. A rudazat (s) feszítőzárral állítható be helyes hosszra. Az (u) emelő áttétele 30 esetleg szintén beállítható. A (p) kulisszának a (h) karmantyúban való szabad játékát a karmantyúnak két (e, f) ütközője határolja. A (w) rúgóhoz képest aránylag gyönge és esetleg a (k) rúdnak (n) du-35 dora és az (m) rúgós tányér segélyével beállítható (1) rúgónak az a törekvése, hogy az (i) fejet a (p) kulisszához szorítsa. A hajtóberendezés működési módja a 40 következő: Ha a (b) csúsztató hátrafelé mozgásának végére jutott, akkor a csúsztató (k) rudazatának (i) feje pontosan vagy megközelítőleg a (d) hajtórúd (h) karman-45 tyúja, a (p) kulissza pedig a karmantyú (f) ütközője előtt foglal helyet. A csúsztatót már most a hajtóberendezés gyorsulásával összhangzásban, az 1. ábra szerinti (c) nyíl irányában előre hajtja. Ha 50 eközben a (h) karmantyú (e) ütközője a (p) kulisszába ütődik, akkor első sorban a (w) erőakkumulátor (q., t, u) rudazata kiegyenesedik, azután a hajtó mótor a (d h) rudazat továbbmozgásánál, a (w) 55 erőakkumulátort a mellső, holtponti állásba viszi előre, melyben megfeszül. Ha a hajtó rudazat mozgási iránya megváltozik és a rudazat kezdetben Lassan hátrafelé mozog, akkor a csúsztató (i, k) rudazata és a (p) kulissza a (c) mozgás irá- 60 nyában megközelítőleg még (x) utat (2. ábra) futhat be szabadon a (h) karmantyúban és ezen útszakasz alatt a csúsztató tömegerejét az eközben teljesen megfeszített (w) rúgó fogja fel, a motortól 65 teljesen függetlenül. A (w) rúgó erősségének és az (x) útnak megválasztásával továbbá elérhetjük, hogy az a gyorsulás, melyet a megfeszített (w) rúgó a felfogás megtörténte után, 70 fordított irányban, tehát a visszafelé mozgás irányában ad a csúsztatónak, kezdetben nagyobb, mint a meghajtó rudazat későbbi sebessége, irányváltozás után, úgy hogy a csúsztatónak irányváltoztatá- 75 sát és visszafelé mozgását kizárólag a (w) rúgóban előzőleg tárolt energia létesíti. Csak amikor azután a visszafelé mozgó meghajtó rudazat a csúsztatónak visszafelé mozgó (k, i) rudazatát utoléri, illetve 80 megelőzi, ami pl. a 3 .ábra szerinti helyzetben beáll, akkor a mótor mozgatja tovább visszafelé a csúsztatót. Ezt a mozgást, a mindenkori sebességi viszonyoknak megfelelően, esetleg a továbbexpan- 85 dáló (w) rúgó is támogatja. Ha a motoros hajtó berendezés hátsó holtponti állásába jut, akkor a csúsztató (k, i) rudazata a (h) karmantyúban még az (y) utat (3. ábra) futhatja be szabadon, úgy hogy a csúsztató a hajtóberendezéstől függetlenül lenghet ki és ily módon a szállító mozgás szempontjából helyes késleltetést szenved. Az (i) fej előreszökésénél megfeszülő (1) rúgónak emellett főleg csak az a szerepe, hogy meggátolja az (i) fejnek a {h) karmantyúba való, netáni túl heves felcsapódását. Az (1) rúgó tehát el is maradhat. A mozgásirány megváltozása után a (h) karmantyú, az előbb ismertetett módon, a csúsztatót ismét előrehajtja. Erőakkumulátor gyanánt, a (w) rúgó helyett, természetesen bármely más, növekvő ellenállással összenyomható és ennek megfelelően, kezdetben legnagyobb erővel expandáló közeg tehát pl. lég- vagy gáznemű közeg is szolgálhat. Emellett a csúsztató rudazatnak az akkumulátor rudazatához képest fenálló bizonyos, példaképen feltüntetett szabad mozgathatósága, nem feltétele az ismertetett működési módnak, hanem elegendő lesz az erőakkumulátor rudaztatában bizonyos holtjárás, ha azt akarjuk, hogy az erőakkumulátor a csúsztató visszafelé mozgásának utolsó és előre mozgásának első részén ki legyen kapcsolva. Hogy a csúsztatót önműködően meg-