89209. lajstromszámú szabadalom • Izzólámpaszerelvény
Megjelent 1930. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89309. SZÁM. — Vll/h. OSZTÁLY. Izzólámpaszerelvény. Baneth Sándor igazgató Budapest. A bejelentés napja 1924. évi november hó 29-ike. Elektromos izzólámpákhoz jelenleg oly fényvető ernyőket alkalmaznak, melyek lényegileg csonkakúpalakban vagy hasonló alakban vannak kiképezve, ahol is 5 a kúp kisebb alaplapja az izzólámpa csavaros talpának átbocsájtására szolgáló nyílással van ellátva és az ernyőnek keskenyebb vége az izzólámpa foglalatához van erősítve. Ezen ernyőknél tehát azok-10 nak legkisebb átmérőjű része az üvegkörte, sőt a csavaros talp felett kezdődik és a kúpalakú rész is innen indul ki, úgy hogy az egész izzólámpa az ernyőnek kúpja alatt fekszik. Az izzólámpának 15 azonban csak azon része szolgál a fény kibocsátására, mely zeg-zúgos alakban tekercselt izzószálaknál (drótlámpák) az izzószál által képezett hengerfelület felső alaplapja alatt, csavarvonalalakban el-20 rendezett izzószálas lámpáknál (pl. úgynevezett félwattos lámpáknál) az izzószál síkja alatt fekszik. Dacára az ernyő alkalmazásának az ezen síkoktól számítva felfelé, illetve az izzólámpa talprésze felé 25 menő fény a hasznos fényszolgáltatásban csak jelentékenyen csökkentett mértékben vesz részt. Ezen hátrányt felismerve, a találmány értelmében a fényvető ernyőt úgy képez-30 zük ki, hogy annak tulajdonképpeni fényvető, rendszerint tehát lényegileg kúpalakú vagy ívelt keresztmetszetű része onnan indul ki, ahol az izzólámpa fénykibocsátása megkezdődik, tehát vagy az 35 izzószál által képezett henger felső alaplapjának síkjában vagy kevéssel ezen sík felett, vagy pedig a csavarvonalalakú izzószál síkjában, illetve kevéssel ezen sík felett fekszik. Ezen a helyen az ernyő ma-40 gán az izzólámpakörtén fekszik fel, míg a felfelé menő fénykibocsátás teljes elzárásfirR ciz ernyőnek az említett sík felett fekvő része az izzólámpakörte felső részének megfelelő alakban van kiképezve, ahol is az ernyő nyílása nincs a szokásos mó 45 don az izzólámpa foglalatában megerősítve, hanem a csavarmenetes talpnak a körtével szomszédos részét fénymentesen, esetleg a fénymentességet fokozó betét közbeiktatásával veszi körül. Ezen ernyő 50 alkalmazásával az eddigi ernyőkhöz képest igen jelentékenyen fokozott fényszol gáltatást érhetünk el, ami könnyen meg- > érthető, ha tekintetbe vesszük, hogy az ernyőnek tulajdonképpeni fényvető része az 55 izzólámpának tulajdonképpeni fénykibocsátó részét foglalja magában és a fénykibocsátás kezdeti pontjához szorosan hozzásimul, míg a fénykibocsátás szempontjá- : ból kedvezőtlenebb, illetve hatástalanabb <$o< izzólámparész átlátszatlan burkolaton be- I lül fekszik, vagyis más szavakkal az egész fény abban az irányba van koncentrálva, j amelyben azt hasznosítani akarjuk. A hatást még fokozza az, ha fémből készült 6> ernyőket alkalmazva, a fémfelületnek homályos, aluminiumszerű alkatot adunk, vagy az ernyőt homályos, tehát a fényt nem reflektáló, hanem elosztó felületű fémből állítjuk elő. 70 A mellékelt rajz a találmány értelmében kiképezett izzólámpaszerelvénynek néhány példaképeni foganatosítási alakját mutatja, melyek azonban a lehetséges kiviteleket nem merítik ki. 75. Az 1. ábrán példaképen fémdrótos izzólámpát tüntettünk fel, melynek (1) izzótestje zeg-zugosan van tekercselve és ismert módon hengerköpenyen vagy csekély hajlású csonkakúp köpenyén van elren- 80>
