89205. lajstromszámú szabadalom • Nyomólevegővel működtetett egyesített hegytámasz és fékszerkezet géperejű járművek számára

Megjelent 1930. évi szeptember lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI #||§||| SZABADALMI BIRÓSÍ6 SZABADALMI LEÍRÁS 89205. SZÁM. — XXa/2. OSZTÁLY. Nyomólevegővel működtetett egyésített hegytámasz és fékszerkezet géperejű járművek számára. Handel Maatschappij H. Albert de Bary & Co. Amsterdam. A bejelentés napja 1924. évi január hó 22-ike. A találmány géperejű járművek szá­mára való, nyomólevegő segélyével mű­ködtetett és felfüggesztett hegytámaszra vonatkozik, mely völgymenetben vészfék-5 berendezés gyanánt hat. A mechanikailag kiváltandó, ismert hegytámaszoktól, me­lyeknek az a célja, hogy hegymenetben megakadályozzák a mótor kihagyásánál vagy leállításánál a géperejű jármű lefelé 10 gördülését, a találmány tárgya abban különbözik, hogy a támasz mozgatása nyomóléghenger segélyével történik. Ez­által lehetségessé válik, hogy a támaszt, a dugattyú felületének és az alkalmazott 15 légnyomásnak megfelelően, oly erővel szorítsuk a pályához, hogy a szerkezet, a kerekekre ható féktől függetlenül képes a járművet lefékezni. Azáltal, hogy nyomólevegőt alkalma-20 zunk a támasz mozgatására, a mechani­kailag mozgatott hegytámasz nyomán járó azt a hátrányt is kiküszöböljük, hogy a ritkán használt támasz, éppen, amikor szükség van rá, nehezen mozog csapágyá-25 ban, mert a csapágy el van szennyezve, vagy berozsdásodott. A nyomólégberen­dezés ezzel szemben feltétlenül lehetővé teszi a támasz gyors lefektetését. A találmány szerint a támasz utolsó 30 vészfék eszköz gyanánt szolgál, arra az esetre, ha a kerekek, völgymenetben, be­fagyott vagy egyébként sikos pályán már enyhe fékezésnél is megszorulnak. A támasznak a pályához szorított sar-35 kantyúja ekkor, legkedvezőtlenebb pályán is, a kocsi megállítására elegendő fékező erőt létesít. A hegytámaszt mozgató nyomólégdu­gattyúra a nyomólégfék vezetőfékszelepe 40 útján engedhetünk nyomólevegőt hatni, melynek ezen célból a végső vészfékezés számára külön állása van. A hegytámasz számára azonban külön vezérlő szervet is elrendezhetünk. A találmány tárgyát a rajz példaképpen 45 szemlélteti. Az 1. ábra megemelt helyzetben tünteti fel a szerkezetet. A szokásos (1) hegytámasz, alsó végén, (2) csap körüllengethető, lapátalakú (3) 50 kettős sarkantyúval van ellátva, melynek (4) ütközője van. A hegytámaszt a (7) csuklóban forgathatóan felfüggesztett (5) henger tartja megemelt állásában. A hen­gerben elhelyezett rúgó a (6) dugattyút 55 normálisan az 1. ábrában szemléltetett helyzetben tartja. Ha a (8) bevezető csö­vön át nyomólevegő áramlik a (6) du­gattyú fölé, akkor a támasz lefelé mozog és a 2. ábrában szemléltetett helyzetet 60 foglalja el, amikor a kocsi hegymenetben megáll és a sarkantyúval óhajtjuk a le­gördiilést meggátolni. Ha működtetés közben, a kocsi lefelé mozog, akkor a (3) kettős sarkantyú a (2) csukló körül billen 65 mindaddig, míg a (4) ütköző az (1) tá­maszra nem fekszik (3. ábra). A sarkan­tyú csúcsai, a dugattyú erejének megfe­lelően, be vágódnak a pályába és tetemes súrlódást létesítenek. 70 Míg az 1—3. ábrák egyhengerű nyomó­léghengert szemléltet, addig a 4. ábra oly szerkezetet szemléltet, melynél a hegy­támasz működtetésére kétkamrás henger szolgál. Ez a kivitel célszerűen rákap- 75 csolt kocsikkal kapcsolatban talál alkal­mazást. A rákapcsolt kocsik összes tá­maszai a géperejű jármű vezetődobogó­járól vezérelhetők. Ha a járművek kö­zötti kapcsoló elszakad, akkor a sarkan- so

Next

/
Thumbnails
Contents