89204. lajstromszámú szabadalom • Pakolás síkfilmekhez

Megjelent 1930. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89204. SZÁM. — IX/f. OSZTÁLY. Pakolás síkfilmekhez, van den Boogaardt Henrik Jakab János fényképész Haag*. A bejelentés napja 1924. évi április hó 10-ike. Az ismert, váltó gyanánt szolgáló pakkolásnál a nem exponált és az exponált filmek közti válaszfallal bíró és húzószalaggal ellátott síkfilmek számára 5 a filmek és a rajtuk megerősített húzószalagok a pakkoláson belül U-alakuan vannak meghajlítva és az a nyílás, melyen át .a húzószalagok kivezettetnek, a pakkolás felső Oldalán van és az U-alak 10 hátsó szárának folytatásában van elrendezve. Exponálás közben az exponált film az U-alak mellső szárának síkjában fekszik és exponálás után a hozzátartozó 15 húzószálagot kihúzzuk mindaddig, míg a film egy a pakkolásban elhelyezett ütközőbe nem ütközik; az exponált film ekkor az U-alak hátsó szárának síkjában fekszik. 20 Ámbár a kilépő nyílás szélei bársonynyal vannak szegélyezve, általános panasz az, hogy a bársony szálai lesimulnak és ennek folytán a nyílás fényt enged be, mely azután közvetlenül az ex-25 ponált film érzékeny oldalára jut. Ez a hátrány különösen akkor válik érezhetővé, ha nem az összes a pakkolásban levő filmet egyidejűleg, hanem azoknák egy részét hívjuk elő megtörtént expo-30 nálás után, mert ekkor csak a megmaradó húzószalagok fekszenek a kilépő nyílásban és ennek folytán aránylag nagy fénymennyiség juthat a pakkolásba. 35 Ehhez hozzájárul még az, hogy az exponált filmek kivétele céljából a pakkolást a kazettából ki kell venni és kinyitni. Ha csak a filmek egy része exponáltatott és csak ezek hivandók elő, 40 akkor a pakkolást ismét el kell zárni és a kazettába behelyezni. Ezek a műveletek annyira komplikáltak, hogy csak sötétkamrában végezhetők. A találmány célja e hátrányok kiküszöbölése. 45 A találmány abban áll, hogy az exponált filmek és a húzószalagok kilépő nyílása közt egy második válaszfal van elrendezve, mely mintegy párhuzamosan halad az exponált és nem exponált fii- 50 mek közti válaszfallal. A találmánynál a filmek és a húzószalagok S-alakra vannak a pakkolásban görbítve és az exponált és nem exponált filmek közti válszfal mint első és 55 az exponált filmek és a húzószalagok közti válaszfal, mint második fordulópont lehet kiképezve; a húzószalagok továbbá a pakkolás hetilapján levő nyíláson át léphetnek ki. Utóbbi esetben a ka- PO zettában megfelelő hasítékot kell elrendezni. Ilymódon a pakkolás nemcsak teljesen fénymentesen van elzárva, hanem a rixgók, melyek az ilynemű ismert pakkolá- 65 soknál az exponált és nem exponált filmek .közti váliaszfaiat a pakkolás mellső oldalához szorítják, a találmány szerinti pakkolásnál a második válasz-falat a pakkolás hátsó oldalához szorítják, úgy, 70 hogy a pakkolás akkor is fénymentesen van elzárva, ha a szokásos számú húzószalag helyett kisebbszámú húzószalag fekszik a kilépő nyílásban. A találmány szerinti pakkolásnál a 75 húzószalagok, úgy, mint az ismert ilynemű pakkoilásoknál keskenyebbek lehetnek, mint a filmek és a pakkolásban ütközők alkalmazhatók a megvilágított filmek számára. Kitűnt azonban, hogy a 80