89188. lajstromszámú szabadalom • Robbanó erőgépekhez való üzemanyag
_ Megjelent 1930 . évi szeptember hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89188. SZÁM. — Il/a. OSZTÁLY. Robbanóeró'gépekhez való üzemanyag. Kaisler Pál mérnök és Cattani Lipót vállalkozó Berlln-Charlottenburg-. A bejelentés napja 1924. évi szeptember hó 22-ike. Jelen találmány robbanóerőgépekhei való üzemanyagra vonatkozik, amelynek magas thermikus hatásfoka van, a hengert tisztán tartja és egyszersmind rend-5 kívül nagy gazdasági horderejű, mert 40—50% és még több víztartalom lehet benne. A nagyfokú vízadalék lehetővé teszi, hogy oly magas égési hőfokú tüzelőanyagokat is felhasználjunk, ami-10 lyenek eddig nem voltak hasznosíthatók hőerőgépekben. A mostani vízadalék u. i. az égési hőfölösleget a víz elgőzölögtetésére fordítja és ezáltal az összelégési hőfokot olyan mérvre csökkenti, ami már 15 elviselhető a gép szerkezeti anyagaira nézve. A képződő vízgőz, úgyszintén a. vízgőznek, a vízben levő égő anyagokba, ill. égést tápláló anyagokba történő szétbomlása kedvezően hat az égéstermé-J0 kekre, úgy hogy az ilyen üzemanyag kipuffogása nem okozza többé a szokásos kellemetlen mellékjelenségeket és szagtalan. A magas elégési hőfokú anyagok hoz-15 záadása szétbontja a vízgőz egy részét, aminek bomlási termékei saját elégési hőjük nagy részét a többi vízgőznek adják át, ami túlhevül és ezért rendkívül kedvező hőhatást idéz elő a gépben. 10 Az új üzemanyag épenséggel nem olajoldó szer, mert annak oldóképessége teljes mérvben elfogyasztva van már, úgyhogy az üzemanyag a hengerben nem oldhat többé kenőolajat, hanem ez utóbbi 5 a tulajdonképpeni kenőcélokra marad fenn. Ügy a kenőolaj, mint az üzemanyag, egymás kölcsönös zavarása és fogyasztása nélkül teljesíti saját külön feladatát, miért is a kenőszükséglet csekélyebb marad, a gépalkatrészek pedig. 40 mint pl. a gyújtógyertya, nem is kormozódhatnak el. Az olajat semmi sem vonja el a kenőfelületekről és a kenés nem szenved változást. Az új üzemanyag fokozza a gép telje 45 sítményét, valamint tartósan egyenletes működését. Azonos erőkifejtéshez továbbá az új üzemanyagból az eddigieknél épenséggel nem több, hanem inkább még kevesebb kell, úgy hogy pl. járműveket az új 50 üzemanyag, az elért jelentékeny műszaki és gazdasági előnyök ellenére is, kisebb holt súllyal terheli, mint a régi anyagok. A jelen találmány szerint az oxygennel igen takarékosan gazdálkodunk, ezért a 55 vízgőzt oxygenjének fogyasztása nélkül hasznosítjuk munkateljesítésre, expansióközeg és feszültségi tényező gyanánt. Az új üzemanyagnak olyan tüzelőanyaggal szemben, mint amilyen pl. a benzin, me- 60 rőben ellenkező természete van s amannak használatával tartósan egyenletes és lágyabb explosiókat nyerünk a mótorhengerben. Csekély, mintegy 5—6%-nyi víztarta- 65 lom eddig minden további nélkül, sőt esetleg szándékosan beleadagolva volt jelen a tüzelőanyagokban. Ilyen csekély vízmennyiségekkel azonban korántsem lehet a jelen találmány 70 célját képező hatásokat elérnünk. A csak így képződő vízgőz, az egyéb gáztömegekhez képest teljességgel elenyésző, semhogy a találmány értelmében hatásos lehetne, ezenkívül az ily csekély mennyi- 75 ségű víznek gazdasági jelentősége sincsen. Éppen a gazdasági előnyre vonatkozólag még megemlítjük, hogy nem szük-
