89177. lajstromszámú szabadalom • Berendezés csatornákban való levegő- vagy füstmozgásoknak szabályozására

_ Megjelent 1930. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89177. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Berendezés csatornákban való levegő- vagy {üstmozgásoknak szabályozására. Korngiebel Gusztáv műépítész Kassel. A bejelentés napja 1921. évi február hó 25-ike. A találmány csatornákban való levegő­vagy füstmozgásoknak szabályozására szol­gáló olyan berendezésre vonatkozik, mely­nél a szabályozás oly szabályozó testtel 5 történik, mely a csatornával összekötött, üreges test külső nyílásának zárószelepét képezi és a füstcsatornán kívül ágyazott emeltyűnek egyik végével van összekötve, mely emeltyűnek másik végét kiegyenlítő 10 súly terheli. Egyéb jellemző tulajdonságok mellett, az új berendezés főleg azáltal tűnik ki, hogy a szabályozó test teljesen szaba­don függően, az üreges testbe befelé moz­gathatóan van alkalmazva és magának a 15 huzatnak, vagy bevezetett melléklevegő­nek, vagy mindkettőnek befolyása alatt állhat. A csatolt rajz a találmány tárgyát mu­tatja. Az 80 1. ábra egy példakénti kiviteli alaknak távlati nézete, a 2. ábra egy hasonló kiviteli alaknal? hosszmetszete, a 3. és 4. ábra két másik példakénti kivi-25 teli alaknak egy-egy metszete, az 5—8. ábrák pedig egyes részleteket tün­tetnek fel. Az (1) szabályozó test, mely a füstcsa­tornán kívül ágyazott (3) emeltyűnek 80 egyik (2) végével van összekötve, a füst­csatornával közlekedő üreges test egy nyí­lásának zárószelepét képezi. A (3) emel­tyűnek másik (5) karját a (6) kiegyenlítő súly terhéli. 85 Jellemző a találmányra, hogy az (1) sza­bályozótest, teljesen szabadon függően, a (4) üreges testbe befelé mozgatható. E mel­lett a szabályozó testet vagy maga a hu­zat, vagy bevezetett melléklevegő, vagy 40 mindkettő együtt befolyásolja. Az (1) szabályozó testnek (7) felfüggesz­tési pontja, a (6) terhelő súlynak támadási pontja és a (3) emeltyűnek (8) forgás­pontja egy egyenesben fekszik, amint as a legjobban a 3. és 4. ábrán eredményvo- 45 nallal feltüntetve látható. A (3) emeltyű­nek (8) forgáspontja abban a vízszintes síkban fekszik, mely a (3) emeltyűnek két végállása által bezárt (9) szögnek (3. ábra) illetőleg (10) szögnek (4. ábra) felezési vo- 50 nalán megy keresztül. A (4) tartányon (1. ábra) egymással át­ellenben, két vízszintes irányú (11, 12) cső­toldat, a (13) fenéken pedig a lefelé néző (14) csőtoldat van alkalmazva. Ennek ez a 55 célja, hogy vagy a (11, 12), vagy pedig a (11, 14) toldatokat használhassuk, mint csatornairányt. Előbbi esetben a (14) tol­datot, utóbbi esetben pedig a (12) toldatot Zárjuk el egy fedéllel. Az 1. ós 2. ábrán a 60 (14) toldat (15) fedéllel van elzárva. A tar­tányon azonban egyedül csak a (14) toldat is alkalmazható, mely ekkor a csatorná­nak egy nyílásába illeszkedik. A (11) és (12) toldatok, ebben az esetben, fedelekkel 65 vannak lezárva, illetőleg e toldatok telje­sen hiányozhatnak is (4. ábra). Az (1) szabályozótest a (4) tartányt fe­lül, amint ez példaképen a 3. ábrán lát­ható, a tartányon kiképezett, alkalmas ka- 70 rimánál fogva, közvetlenül is elzárhatja. Sok esetben azonban célszerűbb, ha e célra, amint az az 1., 2. és 4. ábrán látható, a tartányon kúpos (16) toldatot alkalma­zunk. Ebben az esetben célszerű, ha a (16) 75 toldat a (4) edénnyel beállíthatóan van összekötve. A berendezésnek további töké­letesítése céljából és hogy azt függélyes csővezetékbe is beiktathassuk, a (4) tar­tány, amint azt a legjobban a 3. ábra mu- 80

Next

/
Thumbnails
Contents