89160. lajstromszámú szabadalom • Hűtő mótorok keringő vizének hűtésére

_ Megjelent 1930. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 89160. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Hűtő mótorok keringő vizének hűtésére. Tamini Mario gépszerkesztő Milánó. A bejelentés napja 1924. évi április hó 10-ike. Olaszországi elsőbbsége 1923. évi április hó 11-ike. A találmány tárgya keringővízzel működő hűtő olyan belső elégésű mótorok számára, melyeknél a szokásos léghűtők nem alkalmazhatók, vagy amelyeknél a 5 mótorok közvetlen hűtésére nem áll alkalmas víz rendelkezésre. Ismeretes, hogy motorcsónakok, mótorgőzszivattyúk, mótorfecskendők stb. gépeinek hűtésére a hűtőköpenyekbe köz-10 vetlenül beszívott külvíz, vagy a szivattyú vagy fecskendő által szállított víz szolgál. Rendszerint azonban e víz nem alkalmas a mótorok hűtőköpenyébe való közvetlen bevezetésre. Tengeri mótorcsó-15 nakoknál a köpenyekben a tengervíz lerakodásokat idézne elő, melyek a velük érintkezésbe jövő mótorrészeket károsítanák. Némely mótortypusnál annak a lehetősége sincs kizárva, hogy néha egy 20 csepp víz jussán a hengerbe, ami tengervíz esetén tetemes kárt okozhatna. Sok mótor tömítése réz- és asbestlapokból áll, melyek a tengervízzel érintkezve galvánáramokat létesítenek, amely áramok 25 vagy a tömítést, vagy a henger anyagát, vagy a rögzítőcsavarok anyagát megtámadják. Ugyané veszélynek vannak kitéve a hengerek és a vezetékcsövek közti kapcsolódarabok, valamint azon rézdu-80 gaszok is, melyek a köpenyes hengerek magvainak az öntéskor való megtámasztása folytán keletkezett nyílások elzárására szolgálnak. Ugyan-e hátrányok lépnek fel a móto-85 ros tűzfecskendőknél és szivattyúknál is, ha tengervíz szállítására szolgálnak. Édesvíz szállításakor viszont a víz homok- vagy iszaptartalma a járatokban lerakodásokra ad alkalmat, melyek eltá-40 volítása igen körülményes. A találmány tárgya e hátrányokat kiküszöböli. A csatolt rajzokon a találmány tárgyának egy példája van feltüntetve. 1. és 2. ábrák a hűtő képezésére hasz- 45 nált két különböző keretet; 3. ábra pedig egy ezek közé illesztendő lemezt tüntet fel homloknézetben; 4. ábra négy keretből és öt lemezből képezett hűtő nagyobb léptékű függélyes 50 középmetszete; 5. ábra a 4. ábrának megfelelő, de a másik oldalról szemlélt metszet; 6. és 7. ábrák a 4. és 5. ábra 6—6, ill. 7—7 szerinti; 55 8. és 9. ábrák pedig a 4. és 5. ábrák 8—8, ill. 9—9 szerinti metszeteit ábrázolják; 10. és 11. ábrák az 1. ábra 10—10, ill. 11—11 szerinti nagyobb léptékű metsze- go tek; 12., ábra az 1., 2., 6. és 7. ábrák 12—12 szerinti metszete, míg a 13. ábra a hűtő hátsó nézete. A hűtő a (T) és (t) (1. és 2. ábra) kere- 65 tekből és az (1) vékony fémlemezekből áll (1., 2., 3., 4., ós 5. ábra). A (T) kereteket, az (1) lemezeket és a (t) kereteket egymással váltakozva egymásra helyezve, az elemekből álló közeget képezhetünk, melyet 70 a keretek és lemezek peremein keresztül nyúló csavarorsók egyesítenek. Mindegyik (T) keret két alsó sarkában ferde (b, b') tömbök révén háromszögletes (c, c') nyílások vannak elhatárolva. A (b) 75 tömb (1. és 6. ábra) a keret belső (d) terét a (c) nyílással összekötő (z) résekkel bir, míg a másik (b') tömb tömör. Mindegyik (t) keret két alsó sarkában (e, e') tömbök révén háromszögletes (f), 80