89142. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gépi járművek differentiál tengelyével közös tengelyű nagy kúpkerekének a tengelytokban való axiális irányú eltolására

Megjelent 1930. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI , SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 89142. SZÁM. — XXa/2. OSZTÁLY. Berendezés gépi járművek differentiál tengelyével közös tengelyű nagy kúpkerekének a tengelytokban való axiális irányú eltolására. Siemens-Schuefeert-Werke G. m. b. H. Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1924. évi mároius hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1923. évi március hó 29-ike. Oly gépjárműveksnél, amelyeknél a hátsó tengelyt égési motorról kúpkerék áttétellel hajtjuk meg, fontos feladat, hogy a hajtómű nyugodtan és zajtalanul 5 járjon. A mellékelt rajz 1. ábrájában egy ilynemű ismert hajtóberendezést vázlato­san tüntettünk fel. Az égési motor a kis (11) kúpkereket a (12) tengellyel hajtja meg, amely (11) kúpkerék a (14) differen-10 eiáltokra felerősített (13) nagy kúpkereket forgatja. A (15) ós (16) hátsó tengelyek mozgását a (14) differenciáknüről vezet­jük le. Az egész kúpkerék hajtás a hátsó híd (19) tclkjába van zárva. E (19) tok 15 (17) és (18) nyúlványokkal bír. A diffe­renciáihajtás a (15) és (16) tengelyeket axiális irányban egymással mereven köti össze. A tengelyek azonban kanyarokban való futás céljából egymással szemben iO relatíve elfordulhatnak. A leírt hajtómű nyugodt járása céljá­ból fontos, hogy a fogaskerekek fogai he­lyesen legyenek kimetszve, tehát a fog­formák a lehető legelőnyösebbek legye­!5 nek. Ez a feladat a mai gyártási eljárá­sokiban tökéletesen meg van oldva. A fo­gak tökéletes kiképzése azonban a hajtó­mű zajtalan járását, amely pedig első­rendű követelmény, egymagában még 0 nemi eredményezi. A kísérleteik azt mutat­ták, hogy a zaj onnét ered, hogy a fogak nem kapcsolódnak helyesen egymással, inásszóval, hogy a nagy és kis kúpkerék egymásihozképesti relatív helyzete módo-5 sítandó. A differenciáltengelynek axiális irány­ban való eltolását azáltal próbálták lehe­tővé tenni, hogy a támcsapágyakban, a középső (19) tokban betéttárcsákat ren­deztek el. E betétitárcsák számának, ille 40 tőleg méreteinek megváltoztatása által a tengelyek axiális irányú beállítása lehe­tővé vált. A beállítás e módja azonban lényeges hátrányokkal bír. Ha a tárcsák elhelyezése után a (19) tokot ismét elzár- 45 juk és a mótor megindítása után azt ta­pasztaljuk, hogy a zaj még mindig nincs a kívánt minimumra redukálva, úgy utánállítás csak akkor lehetséges, ha a tokot ismét teljesen kinyitjuk ós a tárosá- 50 kat kicseréljük. Ez a munka azonban sóik időt és fáradságot igényel és különösen azzal a hátránnyal bír, hogy a hátsó ten­gely neim állítható el a mótor üzeme köz­ben. 55 A feladatot akként is próbálták meg­oldani, hogy a meghajtott k úpkerék ten­gelyét egy a tengelytok belsejében elren­dezett persely segélyével tették elállíjt­hatóvá, amely persely a tok egy nyílásán qq keresztül egy kulcs segélyével elfordít­ható. Ez a megoldáis is azon hátránnyal bír, hogy a tengely terhelés közben és olaj alatt neim állítható el. A találmány tárgyát egy oly, gépi jár- 65 művek differenciál tengelyével közös ten­gelyű nagy kúpkerekének a tengelytok­ban való axiális irányban való eltolására szolgáló berendezés képezi, amelynél a fent felsorolt hátrányok ki vannak kü- 70 szöbölve. A feladat megoldása abban áll: hogy a meghajtott kúpkerék elállítására szolgáló szerkezet a tenigelytokon kívül annak egyik végén van elrendezve, úgy hogy a kúpkerék üzeimközben tetszőleges 75 kívánt pontossággal beállítható. A beállí­tás pl. akként történhetik, hogy a beállító szerkezet a meghajtott kúpkerék tenge-

Next

/
Thumbnails
Contents