89117. lajstromszámú szabadalom • Axialis gőzturbina

A találmány ötödik foganatosítási alakja többszörös kiáramlású turbina gyanánt van kiképezve. A rajzban (13. és 14. ábrák) csak a turbinahenger és a ki-5 áramlási szekrény vannak feltüntetve, míg a rotor a futókerekekkel és a vezetőkoszorúkat hordó közbenső korongok el vannak hagyva. A gőz itt is négy külön futókoszorúból jut a kiáramlási nyílás-10 hoz. A (23) és (25) görbített vezetékek (10. ábra) itt el vannak hagyva és csak a középső (24) vezeték (13. ábra) van megtartva. Szükség esetén azonban ez a vezeték is elhagyható. 15 A kiáramlási vezeték, úgy mint a 4—7. ábrákban feltüntetett foganatosítási alaknál, a kiáramlási nyílás felé ismét mindinkább szélesedik, egyúttal azonban ugyanezen irányban hosszabbodik is, mi-20 által a kiáramlási szekrénynek szélességét csökkenthetjük, míg á eondensator felé áramló gőz számára az áramlási harántmetszeteket nagyobbíthatjuk. A kiáramlási szekrénynek alsó fele, gyártási 25 okokból, amint ez fel is van tüntetve, három részben készül (15. ábra) és pedig a középső (27) és a két külső (28) és (29) részben. A (24) görbített vezeték (13. ábra), bizonyos darabon, a kiáramlási szekrény 30 által alkotott csatornák mentén fut végig, míg a (11) külső falak és a (30) merevítő bordák (14. ábra) a kiáramlási szekrény (28) és (29) külső részeiben vannak elrendezve. A (14) lábak (13. ábra), éppúgy, 35 mint a 4—7. ábrákon feltüntetett foganatosítási alaknál, a turbina kiáramlási végén a csapágy felvételére szolgálnak. A (13) lábak a turbinahenger alsó részeive] egy darabban vannak előállítva, nincse-40 nek azonban a turbinahengernek oly részével összekötve mely nagy hőfokoknak van kitéve, nehogy ezen lábak nagyon kiterjedjenek, ami a turbinahengernek és a turbinatengelynek egymáshoz való köl-45 csönös helyzetét megváltoztatná. A turbinahenger nagy nyomású vége a (4a) csapágytartóval a henger alsó felének egy meghosszabbítása segélyével van összekötve, hogy a turbinahenger ezen ré-50 szének központos helyzete a turbinatengelyhez képest biztosíttassék. A csatornák, melyek a segmensekre osztott gőzt a futókoszorúkból a kiáramlási nyíláshoz, illetve a condensatorba vezetik, 55 különböző szempontok szerint lehetnek elrendezve, amikor is a legelőnyösebb elrendezésre nézve különböző tényezők mérvadók. Az egyik ily tényező például a condensatornak alakja és méretei, mert amint az már említtetett, kívánatos a 60 turbinának kiáramlási nyílását akként elrendezni, hogy a gőz lehetőleg egyenletesen osztassék el a condensáló felület lehető legnagyobb részén. Egyes esetekben ismét előnyösebb lesz a hosszt a csator- 65 nák szélességéhez képest megnagyobbítani és a csatornákat, a hátsó végek felé, a kiáramlási nyíláshoz való közeledésük mérvében, meghosszabbítani, miáltal a kiáramlási nyílás szélessége csökkentetik 70 és az egész kiáramlási szekrény tömörebbé válik. Három vagy több külön mozgó lapátsorral bíró turbináknál, amelyek mindegyikéből a gőz a kiáramlási szekrényhez vezettetik, a gőzt az utolsó 75 lapátkerékből kivezető csatornák akként rendezhetők el, hogy azok ott, ahol a kiáramlási nyílást elérik, többé-kevésbbé centrálisán fekszenek a kiáramlási szekrény hátsó végénél, míg azok a csatornák, 80 melyek a gőzt az utolsóelőtti, ill. az előző lapátkoszorúkból vezetik ki, a kiáramlási nyílásnál különbözőképpen pl. a fentebb említett csatornák előtt vagy ezektől kétoldalt lehetnek elrendezve. 85 Ily többszörös kiáramlású turbinánál a gőznek az utolsó lapátkerékből való elvezetésére az eddig szokásos kiáramlási szekrényt használhatjuk, míg a gőznek az előző lapátkoszorúkból való elvezetésére a 90 kiáramlási szekrényt a jelen találmány szerint képezhetjük ki. A találmány hatodik foganatosítási alakjánál két ily kiáramlási szekrény van egyesítve. A gőz az utolsó (8) futókerék- 95 nek (16. ábra) fölül levő feléből a (31) csatornák segélyével vezettetik el, míg az ezen futókeréknek alul levő feléből kiáramló gőz a (32) csatornákon vezettetik el, ahol is az ismert alakú (33) közfal a 10 gőzt két részre osztja. Ezen (31) és (32) csatornák a kiáramlási szekrény hátsó fala. a (33) közfal, a (23) görbített vezeték és a (34) segédfal által (17. ábra) alkottatnak, mely utóbbi az egyik (11) ve- ic eztékfalnak folytatását (19. ábra) és a (31) és (32) csatornáknak végfalát képezi. A többi (8b, 8c) és (8d) részkoszorúkat elhagyó gőznek áramló irányát a (17, 18, 19) és (23, 24, 25) vezetékek (16. ábra), va- 11 lamint a (11) vezetékfalak (19. ábra) megváltoztatják. A (11) vezetékfalak száma a jelen foganatosítási alaknál kisebb, mint az előző foganatosítási alakoknál. A (8b, 8c, 8d) részkoszorúk alul levő részeiből ki n áramló gőz a (35, 36, 37) csatornákon megy végig, míg az említett részkoszoruk felü] levő részeiből kiáramló gőz a (38) csator-