89089. lajstromszámú szabadalom • Gázzal töltött elektromos izzólámpa spirálisan tekercselt izzószállal

— 2 — uak. Tövissel való hegesztésnél az izzószálnak a hozzávezető huzalokon való jó rögzítésén kívül még jó érintkezést is kapunk az izzószál és a tövis között. 6 A találmány értelmében a hozzávezető huzalokat oly módon is alkalmazhatjuk, hogy ezen huzalok azon végei, amelyeken az izzószálak végei a tövisekkel rögzítve vannak, egymástól nagyobb távol-10 ságban foglalnak helyet, mint az izzórzálnak a hozzávezető huzalokon való közvetlen rögzítése esetében, úgy. hogy a gázkisülések veszélye még inkább csökken. 15 Oly lámpáknál, melyek izzóteste több, a lámpa égése alkalmával függőleges vagy közel függőleges spirálisból áll, a ialálmány értelmében az izzószál spirálisan tekercselt végeit magas olvadási 20 ponttal bíró fémből vagy fémötvözetből való tövisek köré fektethetjük, melyek pl. wolframból vagy molibdaenből képezhetők, az izzószál ezen végeit pedig a töviseikkel a hozzávezető huzalokon rög-25 zíthetjük és emellett a hozzávezető huzaloknak az izzószálvégekkel összekötött részeit az izzótest felső oldalán rendezhetjük el. Az izzótest spirálisai párhuzamosak 30 lehetnek, vagy pedig v-alakban lapos síkban vagy hajlított síkban fekhetnek, vagy egymás mögött több síkban rendezhetők el, amint ez pl. vetítő lámpáknál szokásos. Sö Ezen esetben az izzószálnak tövis köré fektetett végei az izzószálspirálisoknak tövis köré nem tekercselt részére merőlegesen vagy közel merőlegesen rendezhetők el. 40 Az ismertetett fajtájú szokásos vetítő lámpáknál a hozzávezető huzalok végei Í Z izzótestnek éppen az alsó oldalán vannak elrendezve, mintán hőmérsékletük különben túlságosan magas lesz. -45 Ezen elrendezés hátránya azonban, hogy a hozzávezetésekkel közvetlenül összekötött huzalspiráíisok nem függhetnek szabadon, úgy hogy az egymásra következő menetek érintkezésbe juthatnak, mi-5G nek folytán a lámpa tönkremegy. A találmány szerinti elrendezésnél a hozzávezető huzalok végei a tulajdonképpeni izzótesttől el vannak távolítva, mimellett ezenkívül majdnem teljesen az izzótest-55 tői felszálló, forró gázáramon kívül fekszenek, úgy hogy az izzótest felső oldalán való elrendezésük dacára aránylag hidegek maradnak. A csatolt rajzon a találmány szerinti vetítőlámpa foganatosítási példája lát 60 ható. Az 1. ábra a találmány szerinti vetítőlámpa homloknézete melynél a hozzávezető huzaloknak az izzószálvégekkel ösaszekötötit részei az izzótest felső oldalán 65 fekszenek. A 2. ábra az izzótestnek, valamint a hozzávezető huzaloknak és az izzótest felfüggesztő oerendezésének oldalnézete. A 3. ábra az izzószálnak a hozzávezető 70 huzalon való rögzítését feltüntető, nagyobb léptékű részletrajza. Az 1. ábrán feltüntetett lámpa áll az, (1) üvegburokból, mely a (2) talppal van összeolvasztva. A talp toldatába két 75 áramvezető huzal van beolvasztva, melyek a pl. nikkelből való (4) és (5) hozzávezető huzalokkal vannak összekötve. A (6) izzótest a hozzávezető huzalokkal azáltal van össziekötve, hogy spirálisan te- 80 kercselt (7) és (8) végein pl. wolframból való tövisekre vannak fektetve és ezekkel együtt a hozzávezető huzalokhoz vannak hegesztve. A rögzítés hegesztés helyett más módon is esziközölhető. 85 A (2) talp a (3) üvegrudat is tartja, mely a 2. ábrán látható módon van meghajlítva. A (6) izzótest, mely v-alakban lapos síkban egymás mellett fekvő spirálisokból áll, a v-alakuan meghajlított 90 huzalnak két közbeeső csúcsa segítségével pl. molibdaenbőil való két (9) horogra van felfüggesztve. Az alsó oldalon az izzótest harántirányú elcsúszását a (10) horgok akadályozzák meg, melyek 95 ugyancsak molibdaenből állhatnak. Az izzószál legalsó részei azonban ezen horgokban szabadon mozoghatnak fel és le. A spirálisok ennélfogva szabadon függhetnek és újból összezsugorodhatnak, 10 anélkül, hogy feiniá.ilana annaik a veszélye, hogy egymásra következő két menet érintkeznék. Az izzószálnak a tövisek köré tekercselt (7) és (8) végei a (6) izzótestnek a tövisek köré nem teker- 1Q cselt spirálisaira közel merőlegesek. Ezen elrendezés még azon előnyt is nyújtja, hogy a hozzávezető huzalok egymástól távolabb foglalnak helyet, mint a tulajdonképpeni izzótest végeivel való köz- n vetlen összeköttetésük esetében. Ezáltal annak a veszélye, hogy a hozzávezető huzalok között a gázon át kisülések lépnek fel, még inkább csökken. A 3. ábrán (5) a hozzávezető huzal vége. íjj Az izzószálnak spirálisan tekercselt (8)