89087. lajstromszámú szabadalom • Izzókathódával és gyüjtőberendezéssel ellátott Röntgen-cső
Megjelent 193Q . évi szeptember hó 15-én . magyar királyi szabadalmi bíróság SZABADALMI LEÍRÁS 89087. SZÁM. — VH/e. OSZTÁLY. Izzókathódával és gyüjtőberendezéssel ellátott Röntgen-cső. N. V. Philips' Gloeilampenfabriekeii Emdhoveii. A bejelentés napja 1924. évi október hó 10-ike. Hollandiai elsőbbsége 1928. évi november hó 26-ika. lzzókathodás Röntgen-csöveknél az izzókathoda körül gyakran oly berendezést alkalmazunk, mely hengeres alakú lehet és melyet gyújtóberendezés névvel jelö-5 lünk. Ezen berendezés arra szolgál, hogy az izzókathodától jövő, a nagy feszültségű mező befolyása alatt mozgó elektronok az antikathoda felületének egy részére központosíttassaniak. 10 Miután Röntgen-osöveknél, melyek főleg pillanatfelvételek számára használtatnak, fonlos az antikathodán az égetési folt kicsiny méretben való tartása, a gyüjtőberendezest az izzökathodához ké-15 pest olykép rendezik el, hogy a kathodasugarak az antikathodát a felületnek csak igen kis részén érik. Abban a mértékben azonban, amelyben az égetési foltot csökkentjük, az antikathoda beégésének ve-20 szélye nő. Oly Röntgen-csöveknél, melyeket főleg sugárzási célokra kívánuink alkalmassá tenni, a kis méretű égetési folt nem szükséges, sőt az ilyenfajta csöveknél ellen-25 kezőleg az égetési foltnak nagy felületet adnak, miiután ekkor a Rön tg en-sugár -nyaláb átmérője nagyobb lesz. Megállapíttatott azonban, hogy sugárzási célokra való Röntgen-csöveknél, me-80 lyek égetési foltja nem túlságosan kicsiny, mégis előfordulhat, hogy az égetési folt közepe oly magas hőmérsékletet vesz fel, hogy ennek következménye az antikathoda beégése. A találmány célja 85 ezen hátrány kiküszöbölése. Azt találtuk, hogy azon kathodasugarak, melyek sugárzási célokra való Röntgen-csöveknél az antikathoda beégését okozzák, főleg az izzókathoda elektronokat kibocsátó felületének közepéből szár- 40 mazmak. A találmány értelmében az izzókathodának az elektronokat kibocsátó felületi része a gyújtóberendezés geometriai tengelyétől mindenütt legalább 1.5 mm tá- 45 volságban foglal helyet. A találmány szerinti Röntgencsőnél tehát az izzókathoda csakis a jobban kívül helyet foglaló részeiből fog elektronokat kibocsátani, míg az izzókathoda 50 geométriai közepe egyáltalában nem bocsát ki elektronokat. Az ilyen izzókathodát különbözőképen képezhetjük ki. A találmány értelmében az izzókatho- 55 dát Röntgen-csőnél olymódon képezhetjük ki, hogy az izzókathoda lapos spirálisból áll, melynek egy vagy több belső menete az izzító feszültség rákapcsolása, alkalmával nem jut izzásba. Így a talál- 60 mány értelmében a hozzávezetéseket az izzó spirális oly helyein erősíthetjük meg, hogy az izzító feszültség rákapcso-i lása alkalmával a belső menetek közül egy vagy több nem vezet áramot; az izzó 65 spirális belső menetei közül tehát pl. egyet vagy többet rövidre zárhatunk. Ezen esetben az izzókathoda izzása alkalmával annak belső menetei a rövidzárlat következtében hidegen fognak maradni 70 és elektronokat csakis a jobban kívül helyet foglaló elektronok fognak kibocsáthatni. A találmány értelmében továbbá Röntgencsőnél az izzókathodát olykép szer- 75 keszthetjük, hogy az izzókathoda olyan lapos spirálisból áll, melynek egy vagy több belső menete hiányzik. Hogy azonban az említett foganatosít
