89071. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés generátorgáz előállítására poralakú széntartalmú anyagokból

Megjelent 193Q. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI M^^m SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 890T1. SZÁM. — Il/e. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés generátorgáz előállítására poralakü széntartalmú anyagokból. Nielsen Harald magánmérnök Mnswell-Hill London és Layng" Bryan igazgató Hatíield Herts London. A bejelentés napja 1924. évi május hó 30-ika. Angolországi elsőbbsége 1923. évi augusztus hó 17-ike. A találmány tárgya eljárás és berendezés generátorgáz előállítására poralakú széntartalmú anyagokból, mint például szénből, lignitből, fából, fűrészporból, tő-5 zegből és másefféléből. Generátorgáz szokásos előállításánál izzó övön keresztül az elgázcsítandó anyagba levegő vagy vízgőz elegyét fúvatják, miáltal generátorgáz keletkezik. 10 Ha azonban az anyag túlsók port tartalmaz, akkor ezek a poralakú részecskék az átfúvott gázok stb. átbocsájtó nyílásait képező közöket eltömik, úgy hogy erre a célra szénport eddig nem használhattak. 15 Megkísérelték már generátorgáz előállításához szénpornak oly módon való felhasználását, hogy finom szénpornak levegővel és vízgőzzel való elegyét olyan kamrába fúvatták, amelyben a szükséges reakció-20 meleg a szén egyrészének szénsavvá való elégése útján keletkezett. Ilyen körülmények között a szénsav az el nem égett szénnel szénmonoxidot képez. Kitűnt azonban, hogy az így előállított generátor gáz szén-25 monoxidtartalma nagyon kicsiny. Ez onnan ered, hogy az ismeretes eljárásoknál a poralakú tüzelőanyagnak átvezetése a kamrán a befúvó gázokkal és égési gázokkal egyenáramban történik. Minthogy n 30 gázok sebességének nagyon nagynak kell lenni, hogy a szilárd szénrészecskéket magukkal vihessék, a reakcióidő aránylag nagyon rövid, ha csak gyakorlatilag véve túlhosszú kemencéket nem tartalmazunk. 85 További hátrány emellett, hogy azok a lebegő részecskék, amelyek el nem égtek vagy szénsavvá nem alakultak át, elgázosíttatnak vagy koksz gyanánt olyan nielegövekbe jutnak, amelyek már hidegebbek és amelyekben a reakció hevessége 40 már kisebb, illetve teljesen megszűnt, úgy hogy a hatékonyság nagy hátrányára el nem égett szén poralakban a keletkező gázba jut. A találmány értelmében ezeket a hátrá- 45 nyokat azáltal szüntetjük meg, hogy cementgyártásnál használatos forgó dobot alkalmazunk, amelynek egyik végén szénporból, levegőből és vízgőzből álló elegyet fuvatunk be a szükséges reakciómeleg el- 50 érése végett, míg a dob másik végén a redukáló tüzelőanyagot többé-kevésbbé finoman elosztott állapotban vezetjük be. Minthogy a dob forgathatóan és lejtősen van elrendezve, a redukáló tüzelőanyag a 55 forró égési gázokkal ellenáramban halad a dobon keresztül. A tüzelőanyag emellett az elkokszolás előrehaladásának mértékében és a tüzelőanyag hatóképességének csökkenése arányában mind forróbb övekbe 60 jut, úgy hogy a reakciómeleg az anyag aktivitásának csökkenésével növekedik. A dob előnyösen harántfalakkal és oly lemezekkel van ellátva, amelyek az anyagot állandóan átlapátolják, felemelik és 65 ismét szabadon leesni engedik, úgyhogy az anyag sokáig marad érintkezésben a fűtő gázokkal és az összes fokozatokon áthalad, amíg hamu gyanánt ki nem ürül. A találmány tárgyát tevő eljárásnál tehát az 70 anyagot nem az égési gázok viszik magukkal, úgy hogy a gázokat nem szükséges nagy sebességgel átvezetni. Ily módon kevés por kerül a sűrítő berendezésbe. A dob tűzálló falazatába csatornák ké- 75 pezhetők ki, amelyeken a fúvató gázokat