89047. lajstromszámú szabadalom • Készülék tüzelőanyagoknak meleg segélyével való átalakításáara

Megjelent 1930. évi október hó '1-én. :iAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89047. SZÁM. — II/c. OSZTÁLY. Készülék tüzelőlanyagoknak meleg segélyével való átalakítására. Krauss Fridrich igazgató Wieii. A bejelentés napja 1922. évi december hó lS-ika. Ausztriai elsőbbsége 1922. évi november hó 29-ike. Tüzelőanyagokban lévő oly anyagok kiválasztására, melyek az égés számára értéktelenek, vagy egyenesen hátrányosak, mint a szénsav és víz, a jelen talál-5 mány értelmében a hő hatását különleges módon aknázzuk ki. A készülék egy megfelelően méretezett tartányból áll, melynek belső tere több részre oszlik, melyek kifelé légzáróan le-10 csukhatok. Az osztályok egymással tetszőleges alakú, megfelelő összekötő részeken, mint az osztályok falainak célszerűen választott helyein elrendezett csöveken, falnyílásokon át oly módon közle-15 kednek egymással, hogy az egyik tartányból, ill. egyik osztályból leadott meleg tovább juthat a többi osztályba, mimellett a meleget vezető távozó gázok tovaáramlása egy vagy több, a berende-20 zés megfelelő pontjain elrendezett venti látor segélyével célszerűen támogatható. Miután a készülék egyes részei tüzelőanyaggal megtöltettek, ezen tüzelőanyagokat a melegítő gázok a lehűtés kli-25 lönböző fokozataiban átjárják. A csatolt rajzon a berendezés két példaképem kiviteli alakja van feltüntetve. Az 1. ábra az első, a 2. ábra a második kiviteli alak hossz-30 metszete. Az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál három osztály van elrendezve, azonban több vagy kevesebb is alkalmazható. Az (A) osztály a kiszárítandó tüzelőanyagok fel-35 vételére van szánva. Ezeket az (I) töltőnyílásokon át vezetjük be ebbe az osztályba. A külső (A) osztály, mely tetszésszerinti alakú, hengeres vagy szögletes lehet, körülzárja a második (B) osztályt, mely ugyancsak tüzelőanyagok felvéte- 40 lére szolgál, melyek itt már magasabb hőmérsékletnek tétetnek ki. Ennek töltésére a (II) töltőnyílás szolgál. A (B) tér, mely ismét tetszésszerinti alakú, körülzárja a (C) teret, mely (III) töltőnyílással van el- 45 látva. Ebből indulhat ki a hőfejlesztés, pl. a (C) tartányba bevezetett tüzelőanyag elszenesítése által, mely a szenesítö bogsák módjára egy alkalmas nyíláson át, esetleg a töltőnyíláson át izzítás 50 céljából meggyujtatik. Ha az égési gázok elvezetése a tartány alsó részén keresztül történik, úgy a meggyújtást célszerűen felülről eszközöljük, ha azonban a gázokat fönt óhajtjuk elvezetni, úgy a meg- 55 gyújtásnak alul és a gázok elvezetésének felül kell történnie. [1. az (U) pontozott elvezetőcsövet, 1. ábra]. A rajz olyan elrendezést mutat, melynél alsó gázelvezetést alkalmaztunk. Az (E) elvezetőcső ál- 60 tal vezetve az elvonuló gázok az (X) és (Z) csőnyílásokon át a második (B) térbe jutnak, hol az ott felhalmozott tüzelőanyagra hathatnak. Miután ezek a gázok az (F) nyílásokon át tovább áramlanak, 65 előzőleg felülről lefelé a tüzelőanyag tömegén át kell az útjukat venniök. Ha a fordított utat kívánjuk velük megtétetni, tehát alulról fölfelé, úgy a kilépési nyílásoknak felül, a (B) teret határoló fal 70 megfelelő pontjain kellene elrendezve lenniök. A (B) osztály üregét ily módon egyrészt a meleg elvonuló gázok, másrészt a (C) üreg falazatából sugárzó meleg magas hőmérsékletre hozza, mely a 75 (B) osztályban összegyűjtött tüzelőanyag tömegre hat, úgy hogy a tüzelőanyag