89012. lajstromszámú szabadalom • Villamos jelző berendezés

lépnek fel, úgy hogy az (5) és (6) lemezelek­trodákkal összekötött kivezető áramkö­rökben lényegében azonos fázisú erősített áramlüktetések keringenek. Ezek a fe-5 szültséglüktetések a (22) transzformátor­ban kifelé jelentkező hatást nem fejtenek ki, minthogy a (23) és (24) primer teker­csek ugyanazon értelemben vannak te­kercselve és így az erősített lüktetések a 10 (25) szekunder tekercsre 'differenciálisán hatnak. A (25, 23) és (24) tekercsek kap­csolása akképpen szabályozható, hogy a hatások teljesen közömbösítik egymást. A (19) transzformátorban azonban a hatások 15 összegeződnek és a (21) visszavezető áram­körben erősített rezgések keletkeznek. Ezek a rezgések már most a (15) transz­formátoron át egyenlő, de lényegében el­lenkező fázisú feszültségváltozásokat idéz-20 nek elő a (3) és (4) rácselektrodákon, mi­által a kivezető áramkörökben ellenkező fázisú erősített lüktetések lépnek fel. Ezek a lüktetések a (18) primer tekercsben kö­zömbösítik egymást, a (23) és (24) primer 25 tekercsekben azonban a hatások összege­ződnek és így erősített rezgéseket kelte­nek a (26) kifutó áramkörben, amely elő­nyösen nagyfrekvenciájú rezgésekre van hangolva. 30 A 2. ábrában feltüntetett berendezés működési módja a fentebb ismertetett működési módtól némikép eltér. Ezen eset­ben feltéve, hogy a kisfrekvenciájú jelzé­sek segélyével módosított nagyfrekven-35 eiájú rezgések jutnak a (11) áramkörbe, azonos fázisú, egyenlő lüktetések érkeznek a (3) és (4) rácselektrodákhoz, minek foly­tán a két kivezető áramkörnek a (17) te­lep által szolgáltatott állandó áramában 40 lényegében azonos fázisú, erősített lükte­tések következnek be. Ezek a lüktetések összegeződve hatnak a (19) transzformá­torban és így a (21) visszavezető áram­körben erősített rezgések keletkeznek. 45 Azon kürülmény folytán, hogy a (24') te­kercs ellenkező értelemben van teker­cselve, mint a (23) tekercs, a két kivezető áramkörben a lüktetések összegeződnek és a (25) tekercs révén erősített rezgése-50 ket törekszenek kelteni a (26) kifutó áramkörben. Minthogy azonban a (26) áramkör kisfrekvenciájú jelzési áramokra illetve akképpen van hangolva, hogy a nagyfrekvenciájú rezgéseket kirekeszti, 55 ennélfogva ezen áramkörben érdemleges hatás fel nem lép. A (21) visszavezető áramkörben fellépő erősített rezgések a (15) transzformátor révén oly módon hat­nak, hogy a (3) és (4) rácselektrodákon ellenkező fázisú, egyenlő feszültségváltó- 60 zások lépnek fel. A kisülési edény kiváltó (detektor) képessége most érvényre jut és a (23), valamint a (24') tekercsek ellen­kező értelmű tekercselése folytán az is­mételten erősített lüktetések a kivezető 65 áramkörben közömbösítik egymást, a ki­váltott kisfrekvenciájú változások azon­ban a (22) transzformátorban összege­ződve hatnak és a (26) áramkörben kis­frekvenciájú rezgéseket eredményeznek. 70 Megjegyzendő, hogy úgy az 1., mint a 2. ábrában a visszavezető áramkör a beve­zető áramkörrel differenciálisán vagy el­lenkező értelemben van kapcsolva, de a ki­vezető áramkörrel való kapcsolata olyan, 75 hogy a hatások összegeződnek, úgy hogy ezen áramkör révén a zengési törekvés lé­nyegileg ki van küszöbölve. Emlékeztetünk arra, hogy míg az 1. áb­rában fetltüntetett kiviteli alaknál a be- 80 vezetési áramok kétszeresen erősíttetnek, addig a 2. ábrában feltüntetett berende­zésnél a nagyfrekvenciájú áramok először erősíttetnek, azután pedig kiváltatnak. Az 1. ábrában látható berendezés tehát 85 nagy- vagy kisfrekvenciájú áramok is­mételt erősítésére alkalmas, míg a 2. áb­rában szemléltetett elrendezés csakis nagyfrekvenciájú vivő hullámos rendsze­rekhez használható. 90 A két kiviteli alak működési módja te­kintetében fennálló különbség jobb meg­értése végett utalunk a 8., 9. és a 10. áb­rában szemléltetett görbékre. A 8. ábra a találmány tárgyát tevő be- 95 rendezésnél alkalmazott léghíjas edény karakterisztika-görbéje, amely a rács- és szálelektroda között levő feszültség és az ellenáram vagy kivezetési áram egymás­hoz való viszonyát szemlélteti. Tegyük 100 fel, hogy a rácselektroda zérus feszült­sége mellett állandó C értékű ellenáram kering, továbbá, hogy a rácselektroda és a szálelektroda között a váltakozó feszült­ség —V és +V között változik, mimellett 105 az ellenáram C' ós C" értékek között vál­tozik. A görbe görbületi viszonyai követ­keztében az áramfolyam növekedése túl­szárnyalja <a görbe felvett szakaszában) az áramfolyam esökkenését és ha ezek a 110 lüktetésszerű változások nagyfrekvenciá­val történnek, úgy a kivezető áramkör­ben az áramfolyam közepes növekedése kö­vetkezik be; ez a jelenség a készülék ki­váltó (detektor) hatása. Másrészt a görbe 115

Next

/
Thumbnails
Contents