89008. lajstromszámú szabadalom • Álkuccsal kinyithatatlan zár

Megjelent 1930. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89008. SZÁM. — VlII/d. OSZTÁLY. Álkulcscsal kinyithatatlan zár. Dencs János lakatosmester Budapest. A bejelentés napja 1924. évi január hó 31-ike. A találmány tárgya álkulccsal kinyithatatlan zár kapukra, lakásajtókra, szekrényekre, bőröndökre és bármely egyéb célra. A közönséges zárakkal szemben álkulccsal való 5 kinyitás ellen azú. n. «Wertheim-rendszerű zárak csak látszólagosan nyújtanak nagyobb biztonságot. A tapasztalat azt mutatja, hogy pl. a Wertheim-rendszerű ajtózárakat, melyek rendszerint öt akasztóval vannak fel-10 szerelve, a gyakorlott betörő vagy lakatos rövid próbálgatás után álkulccsal mégis ki tudja nyitni, mivel nem ütközik túl nagy nehézségbe, hogy némi tapogatódzás után az öt akasztót a visszahajlított drótból ké-15 szült álkulccsal egyidejűleg nyitó helyzetbe hozzák. Mindazon biztonsági berendezések, melyekkel a Wertheim-záraknak ezen közismert hátrányát megszüntetni igyekeztek, vagy nem feleltek meg céljuknak és ren-20 deltetésüknek, vagy pedig igen bonyolultak, költségesek és amellett mégis könnyen romlók voltak, úgy hogy a gyakorlatban tömeggyártásra alkalmatlan voltuk folytán el nem terjedhettek. A találmány szerinti 25 zár csak lényegetelenül drágább a közönséges záraknál, semmiféle új, eddig ki nem próbált szerkezeti elemet nem tartalmaz, megbízhatóan működik, könnyen szerelhető és amellett álkulccsal mégis teljesség-80 kel kinyithatatlan. A találmány lényege abban áll, hogy míg egyfelől a zárretesznek a kulcsszakáll körének egyik oldalán lévő részét teljesen ismert módon képezik ki, másfelől a kulcsszakáll ellentétes oldalán 85 ugyancsak alkalmaz akasztókat és a zárreteszt ezen akasztókkal együtt-működő pecekkel látja el, továbbá a kulcsot két ellentétes irányú kulcsszakállal látja el, amiáltal a retesz csakis akkor működtethető, ha egy 4/0 idejűleg a kulcsszakállkör mindkét oldalán lévő akasztócsoportokat hozzuk nyitó helyzetbe. Ezen művelet pedig álkulccsal keresztülvihetetlen, mivel álkulccsal egyidejűleg két irányban tapogatódzni és kísérletezni nem lehet. A rajzon az 45 1. ábra a zár belső szerkezetét mutatja, míg a 2. ábra hozzátartozó kulcsot szemléltet nagyított léptékben. A zár (c) reteszének belső (d) nyúlvá- 50 nya ismert módon van az (e) vezetőréssel ellátva, amelybe az (f) vezetőpecek nyúlik be. Azonkívül a (d) retesznyúlványnak ismert módon kiugró (g) akasztópecke van, amellyel a (h) csap körül kilengethetően 55 (j) rúgók által befolyásolt és (k) kivágással ellátott (i) akasztók ismert módon működnek együtt. A (d) retesznyúlványnak végül a kulcsszakáll (o) széleivel együttműködő (1) továbbító fogai vannak. 60 A találmány szerint a (c) retesznek a kulcsszakállkörének ellentétes oldalán egy második (d') nyúlványa van, mely a (d) nyúlványtól csakis abban tér el, hogy (1) továbbítófogai nincsenek. El van ellenben 65 látva (e') vezetőréssel, ebbe nyúló (f) vezetőcsappal, továbbá kiugró (g') akasztópecekkel, mellyel a (h') csap körül kilengethető, (j') rúgók által befolyásolt (i', k') akasztók működnek együtt. Ennek megfe- 70 lelően a (p) kulcsnak is a rendes (m) kulcsszakáiián kívül (2. ábra) egy második (n') kulcsszakálla van, mely az (m) kulcszakállal ellentétes irányú és melynek az (m) kulcsszakáll (n) bevágásaitól eltérő 75 (n') bevágásai, ill. fogai vannak. A kulcsnak bemutatott kiviteli alakjánál a második (m') kulcsszakáiion hiányzanak a szélső (0) részletek, melyek az (1) reteszfogakkal működnek együtt, úgy hogy a 80 második (m') kulcsszakáll a (c) retesz (1) fogait nem befolyásolja és akkor, midőn a