89007. lajstromszámú szabadalom • Erőgép, ill. erőközlést felvevő szívó-nyomó munkagép

Megjelent 193Q. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 89007. SZAM. — Vd/3. OSZTÁLY. Erőgép, ill. erőközlést felvevő szívó-nyomó munkagép. Drevet Claude Márius mérnök Páris. A bejelentés napja 1923. évi április hó 18-ika. Franciaországi elsőbbsége 1922. évi április hó 27-ike. A jelen találmány tárgyált képező berendezés rendkívül sok alkalmazási lehetőséghez nyújt kiindulást, úgyis mint pármótor, amely explóziós gép, gőzgép, 5 nyomóléggép, hydraulikus gép, stb, gyanánt, úgyis mint közlőpár, amely viszont szívó- és nyomógépek, mint légszivattyú, kompresszor, szívó-nyomó szivattyú, légfúvó, stb. gyanánt használható. 10 Ha az idetartozó rajzot motor szempontjától tekintjük, akkor látjuk, hogy egy gáznak, vagy valamely folyadéknak nyomása, vagy pedig karburált-gázak a (v) térben történő robbanásának lefolyása 15 forgásba hozza a teljes moagórendszert a felső nyíl érteiméiben és hogy minden egyes forgásnál kipuffogás történhetik az (o') nyíláson át az alsó nyíl értelmében. Ez megfelel a mótorikus nyotmás és a lö-20 ketenkénti kipuffogás elvének. Ha ellenben ugyanezt a rajzot szívónyomógép szempontjából tekintjük, amely a felső nyíl érteimébein forog, akkor a szívás az (o) nyíláson keresztül történik a 25 két henger érintkezőéle és az (i) paletta között felnövekvő (v) térben, míg másfelől az egyre csökkenő (v') térben nyomán vagy fúvás áll be. Az 1. ábrabeli keresztmetszetből vehető 30 ki a találmány alapvető elve. Az ábrában látjuk a külső (j) tokot s ebben van az (e) henger, aminek forgó mozgását az (i) paletta vezérli. Ez utóbbi egyik végénél fogva csuklósan kapcsolódik a (j) külső 35 tokhoz és közbülső golyós csapágyak között csúszik az (e) henger belsejében. A külső (j) tok, amelynek alaplapjai gyanánt a (g, g') zárókorongok szolgálnak, a — központilag fixen ágyazott — (hl tengely körül forog, míg az (e) belső hen 40 ger a viszonylagosan ugyancsak fix, azonban az előbbihez képest excentrikus (c) tengely körül. A tetszőlegesen fixre beépített (a) központi tengelyt rögzítenünk kell. A 2. áb- íí rából látható, hogy miként forog a berendezés, még pedig egyrészt a (j) külső tok s másrészt az (e) belső henger. A forgás úgy történik, hogy az (a) tengely leékeléssel rögzítve lévén, hogy forgás köz- 50 ben ne változtathassa viszonylagos helyzetét az (i) palettához képest ez utóbbinak semmilyen állásában sem, az (e) hengernek a (j) tokban való excentricitása által képződő bolygás nem változtatja mieg 55 a kettőnek megrajzolt viszonylagos elhelyezkedését. Az érintkezőéi az (AC) átmérő vonalába esik, amely a (j) tok és az (e) belső henger forgási középpontjait metszi. Azonban az (i) paletta forgása 60 közben úgy osztja ketté a tok ós a belső henger között maradó szabad teret, hogy annak két fele felváltva minimumtól maximumig váltakozik. Már most, ha az 1. ábrát tekintve feltételezzük, hogy a be- 65 rendezés az óramutatóéval ellentétes értelemben forog és hogy az (i) paletta, valamint a hengerek érintkezőéle közötti térben gázexploziót létesítünk, akkor a robbanógázok addig expandálnak, mígnem az 70 (i) paletta visszaérkezik az érintkezőéiig. A célszerűen megszabott gáz teljes expanzióját nyerjük és elnyomjuk a kipuffogás zaját. A rajzok a találmány tárgyánaik egy 75 mechanikai kiviteli példáját tüntetik fel. Magától értetődik, hogy a közönséges