88988. lajstromszámú szabadalom • Láncrostély tüzelés gyenge szenekhez
Megjelent 250 !>.'>(). évi október hó 1-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI RTRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88988. SZÁM. — II/c. OSZTÁLY. Láncrostélytüzelés gyenge szenekhez. Aberle Raimuud főmérnök és Weber Vilmos főgépész Debrecen. A bejelentés napja 1924. évi január hó 15-ike. A találmány tárgya javított láncrostélytüzelés gyenge szenekhez. Ismeretes, hogy a közönséges láncrostélyokon a gyengébb minőségű szenek nem égethetők el és pedig 5 azért nem, mivel ezen láncrostélvoknál a szén a tűztérnek alacsony hőmérsékletű részébe adagoltatott, melyet a lángok nem érintettek. Ezen hátrányon olykép igyekeztek segíteni, hogy a tüzelést úgy képezlek 10 ki, hogy a lángok útja érintse a friss szén beadagolási helyét és ezáltal annak meggyulladását megkönnyítse. Ezen célt kélféleképen igyekeztek elérni és pedig, vagy úgy, hogy a szén beadagolási helyét válto-15 zallanul hagyták és a lángok útját irányították a szén beadagolási helye felé, vagy pedig megváltoztatták a szén adagolási helyét és a friss szenet a tűztér legmelegebb részébe adagolták, a láncrostély belső vé-20 gére, a láncroslélvt pedig a megszokott iránnyal ellenkező irányban járatták űgv, hogy az a belső végére adagolt szenet a kazán homlokfala felé továbbította, mely elrendezés által biztosítva volt, hogy a lán-25 gok a friss szenet érintik. Ezen utóbbi megoldásnál azonban éppen azért, mivel a szén a tűztér legmelegebb részébe adagoltatik, nagy nehézséget okoz az egyenletes megbízható és üzembiz-80 tos szénadagolás. Az eddigi megoldások, melyek szerint a szén a tüzelőtér legmelegebb részébe adagoltatott, bonyolultságuknál és megbízhatatlanságuknál fogva nem váltak be. Eddigelé megkísérelték a sze-85 nct a kazánfalazat tetején beadagolni és az oldalfalakban kiképezett ferde csatornákon át hullatni a láncrostély belső végére, vagy pedig a szenet a kazán homlokfalán adagolták és ugyancsak az oldalfalakban kiképezett ferde csatornákon át juttatták 40 a láncrostély belső végére. Mindezen megoldások azonban az egyenletes szénadagolást biztosítani nem tudták. A jelen javított láncrostélytüzelésnél a szenei ugyancsak a tűztér legmelegebb ré- 45 szébe, a láncrostély belső végére adagoljuk, azonban a kazán oldalfalán át. A kazán oldalfalából a beadagolt szén egy a kazán tűzterének hátsó falán végignyúló vályúba jut, melyei megtölt és melyből közvetle- 50 nül, vagy egy előrostély közvetítésével hull a láncrostély belső végére. A találmány szerint továbbá ezen vályúnak fenekét ferde irányban ide-oda mozgó, vagy lengő felületek (pl. dugattyúk) sorozata alkotja, 55 melyek a beadagolt szenet a vályú hosszirányában egyenletesen továbbítják és ilykép a szénnek egyenletes eloszlását biztosítják, főképen azáltal, hogy az egyes mozgó felületek (pl. dugattyúk, vagy lengőlapok) 60 löketnagysága, ill. kilengése külön-külön szabályozható, amiáltal módunkban van a szenet nemcsak egyenletesen, hanem arostély két szélén vastagabb rétegben adagolni, amiként az általában kívánatos is. 65 A rajzon egyik példaképem kiviteli alakja látható a találmánynak, amelytől az lényegének érintése nélkül számos eltéréssel is készíthető. Az 1. ábra a találmány szerinti tüzelésnek 70 vázlatos függélyes hosszmetszetét, a 2. ábra az adagolóvályun át eszközölt függélyes keresztmetszetét tünteti fel, míg a 3. ábra változatot mutat. A találmány szerint tehát a szénadagoló 75 készülék a kazán tűzterének (7) hátfalán
