88954. lajstromszámú szabadalom • Optikai berendezés a háromszinű fényképezéshez illetőleg kinematographiához

Megjelent lt>30. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG ZABADALMI LEIRAS 88954. SZÁM. — lX/h. OSZTÁLY. Optikai berendezés a háromszínű fényképezéshez, illetőleg kinematographiához. Ross Leonhard kereskedő, dr. Lierg- Frigyes vegyész és Pokorny Károly vegyész Wien. A bejelentés napja 1924. évi augusztus hó 8-ika. Ausztriai elsőbbsége 1923. évi augusztus hó 9-ike. 5 1 15 80 85 Az indirekt úton való színes fényképe­és, valamint az ugyanezen elven ala­mló színes kinematográfia céljaira az )bjektumról három partiális képet kell készítenünk, amelyek közül az egyiket ejgy kék fényszűrő, a másodikat egy vö­ös fényszűrő és a harmadikat egy öld fényszűrő segélyével készítjük. E liárom partiális képnek teljesen identikus-10 jiak kell lennie, mert egyébként nem fed­íék egymást, minek következtében za­varó színes szegélyek keletkeznek. Ha há­om egyidejűleg készült partiális felvé­el céljából három objektívet alkalma­íunk, úgy a három kép stereoskopikusan :ltolódik és az ily partiális képek egy­másra, vetítéskor ugyancsak a már emlí­tett zavaró színes szegélyeket eredménye­ik. E zavaró hatás kiküszöbölése és a 2o oartiális képek egymáshoz való közelítése óljából megpróbálták a partiális képeket szétvágni, azonban ilymódon sem sike­rült a feladat kifogástalan megoldása. Három teljesen identikus partiális ké-25 bet csak akkor nyerünk, ha a partiális sépek közös optikai tengellyel birnak. A.zon ismeretes optikai berendezések, írnelyek a képet az optikai középpont megtartása, nélkül bontják fel három partiális képre, miután a fénynyalábot ssak az objektív után hasítják szét, a leg­nagyobb hátránnyal birnak, mert az így ieletkező három partiális kép gyújtó­pontja vagy nem fekszik egy közös sík­ban, vagy a három gyújtópont nem fek­szik egymás mellett, amely körülmény az említett elv alapján készült háromszínű fényképezőgépeket komplikált szerkeze­tűvé teszi és az ily gépek a háromszínű kinematografia céljaira egyáltalán nem 40 alkalmazhatók. A jelen találmány tárgyát képező be­rendezés segélyével egyetlen felvétel se­gélyével három tökéletesen identikus, minden stereoskópiai hibától mentes par- 45 tiális képet nyerünk, amelyek élesen be­állított gyújtópontokkal egymás mellett és egy közös síkban fekiisznek. A felada­tot megoldottuk azáltal, hogy a fény­nyalábot, tehát a képet, már az objektív 50 előtt osztjuk három részre. E három részre való osztásra fésűszerűen elrende­zett és egymást keresztező tükrök szolgál­nak, amelyek az objektív tengelyéhez 45J alatt vannak elhelyezve és amelyeknek 55 keresztezési pontja az objektív középpont­jával egy egyenesbe esik. Ugyancsak e célból tükröket, vagy prizmákat más mó­don is elrendezhetünk, hacsak a sugarakat balra, illetőleg jobbra térítő tükörrendsze- 60 rek optikai tengelye az objektív optikai tengelyével egybeesik. Az objektív előtt, jobbra és balra térített sugarakat fordító prizmák segélyével az objektív tengelyé­vel ismét párhuzamos irányba tereljük és 65 két, a középső objektívvel identikus se­gédobjektíven vezetjük keresztül. A há­rom partiális objektív alkalmazásának dacára ezen elrendezés mellett az optikai középpont meg van óva, mert mindkét se- 70 gédobjektív az összes többi, nem a tükör­rendszerből érkező sugárral szemben el van rekesztve. A berendezés további elő­nye abban áll, hogy a három partiális kép azonos fényerősséggel bir, ami egy 75 objektív alkalmazásakor lehetetlen, mert

Next

/
Thumbnails
Contents