88937. lajstromszámú szabadalom • Zárszerkezet

Megjelent lt>90. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI jKHffi SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88937. SZÁM. — VIII, cl. OSZTÁLY. Zárszerkezet. Szak Imre Béla hentes Budapest. A bejelentés napja 1923. évi julius hó 30-ika. A találmány tárgya oly zárszerkezet, melynek rekesztőit a zár záróelemének (zárnyelv, lakatkengyel) síkjára merőleges tengelyű, rugalmas peckek képezik, me-5 lyeknek működtetésére különböző hosszu­ságú peckekkel ellátott lemezalakú kulcs szolgál. Eddig ilyen rekesztőelrendezóst csak lakatokhoz használtak és pedig forgó vagy bedugott kulcs nélkül, rúgó hatása 10 alatt nyíló kengyellel kapcsolatban. Az ismert rekesztőelrendezés hátránya az volt, hogy némi gyakorlattal és ügyesség­gel a rekesztőket úgy lehetett benyomni, hogy azok a nyitási helyzetbe jutottak, 15 úgy, hogy a lakat illetéktelen nyitása lehetővé vált. A találmány értelmében az említett re­kesztöket csupán arra használjuk, hogy a nyitási helyzetbe hozva, a záróelemnek 20 külön kulcs segélyével való eltolását lehe­tővé tegyék. Emellett a zárnak a kulcs által működtetett és a záróelemet meg­felelő áttétel segélyével eltoló részét sza­badon futó aggyal látjuk el, rgy, hogy a 25 záróelem elmozdulása csak akkor követke­zik be, ha ezen elmozdulással a súrlódási ellenálláson kívül más ellenállás nem mű­ködik szemben, míg a legcsekélyebb ellen­állás esetén is a kulcs által működtetett 30 rész szabadon elfordul és a záróelemet nem viszi magával. Ezáltal a zár illeték­telen nyitása teljesen lehetetlenné válik. A mellékelt rajzon a találmányt képező zárszerkezetnek egy foganatosítási alakja 35 van feltüntetve. Az 1. ábra a zárnak és a rajta alkalmazott lemezalakú kulcsnak elölnézete, a 2. ábra metszet az 1. ábra A—B vonala szerint, a 3. ábra metszet a 2. ábra C—1) vonala 40 szerint és a 4. ábra metszet az 1. ábra E—F vonala szerint. A rajzon példaképen pénzszekrényzárat tüntettünk fel. A zár rekesztőit ismert 45 módon az (1) zárnyelv síkjára merőlege­sen elrendezett, a (3) rúgók hatása alatt álló (2) peckek képezik, melyekben külön­böző magasságban a (4) bemetszések van­nak kiképezve. Ezen peckek úgy vannak 50 elrendezve, hogy szabad végeik az (5) zárlemeznek, a felvett példában tehát a pénzszekrény ajtajának síkjában feksze­nek. A rekesztők működtetésére a lemez­alakú (6) kulcs szolgál, mely alsó oldalán 55 a (7) nyomópeckekkel van ellátva. Ezen peckek hossza úgy van megválasztva, hogy ha a (6) lemezt az (5) zárlemez sík­jáig lenyomjuk, a (7) peckek a (2) rekesz -tőket úgy tolják el, hogy (4) bemetszéseik 60 egy síkba jussanak és az (1) zárnyelv elmozgatását lehetővé tegyék. A (4) be­metszések helyének, illetve a (7) peckek hosszának rendkívül kis mértékű megvál­toztatásával igen nagy számú kombiná- 65 ciót hozhatunk létre. Az (5) zárlemez felső oldalán a (8) rúd van megerősítve, melyre a (6) kulcsot hüvelyalakú (9) végével feltoljuk (4. ábra), úgy, hogy a (8) rúd a kulcs számára for- 70 gáscsapot képez. Míg az eddig ismert, ilyen rendszerű rekesztőelrendezéseknél, melyeket kizáró­lag lakatokhoz alkalmaztak, a lakat nyi­tása a rekesztők nek a lemezkulcs által való beállítása után önműködően történt, 75 addig a találmány értelmében az (1) lakat­nyelv eltolására külön (10) kulcsot alkal-

Next

/
Thumbnails
Contents