88884. lajstromszámú szabadalom • Elektrodynamikus hangosan beszélő készülék

— 2 — a membrán lassú, thermikus hosszirányú nyúlásait kiegyenlítse. Az ily hangosan beszélő készülékeknél, ha azokat mint mikrofonokat alkalmazzuk, 5 még az a hátrány szokott jelentkezni, hogy zavaró ú. n. hálózati rajzok keletkeznek. Ennek kiküszöbölése céljából a találmány értelmében pl. akként járhatunk el, hogy két membránt alkalmazunk, amelyek úgy 10 vannak kapcsolva, hogy mindegyikük egy hosszhurokban fekszik, amely hosszhurkokat a hálózati zajok úgy befolyásolják, hogy a hatások egymást kölcsönösen megszüntetik. Nagyobb számú ily membránt is 16 alkalmazhatunk, amelyek egvenkét sorosan vagy párhuzamosan, vagy csoportosan párhuzamosan, illetőleg sorosan vannak kapcsolva. Ha a kapcsok kontaktushatása nem elegendő, úgy az alumiummembránt, mi-20 után az anyag nem forrasztható, célszerűen egy rézbevonattal látjuk el, pl. elektrolysis által és e bevonatot a csatlakozóvezetékekkel egybeforrasztjuk. A rajz a találmány szerinti hangosan 25 beszélő készülék egy kiviteli alakját mutatja és pedig az 1. ábra felülnézetben, a 2. ábra oldalnézetben és a 3. ábra a 2. ábra A—B vonala mentén 30 képezett metszetben. Az egyenes csík alakjában alumíniumból készült (a) membrán keresztirányban hornyolva van és szegélyein egy bizonyos kezdeti feszültséggel egy (b) szigetelődarab 35 és egy (c) kontaktus közé be van fogva. A megfeszítésre a (d) csavar szolgál, amely a nyomást kifejtő végével egy (e) alátétre hat. A nyomócsavar egy T-alakú kis (f) szögvasban van elrendezve, amely egy 40 U-alakú (i) csapágy (g) hornyaiba nyúlik. Ez utóbbiban vannak a membrán végei befogva. A membrán hosszirányban is egy bizonyos kezdeti feszültséggel látható el. Ez 45 célszerűen az 5. ábrában feltüntetett módon történik. A mágnes pólusai között átvezetett (a) membrán, legömbölyített végű (x) rugókra fekszik fel, amelyek (y) csavarok segélyével, a membrán feszítése cél-50 jából kifelé szoríthatók. A membrán (t) tüskök és (u) kapcsok között (z) csavarok rögzítik. A (k) elektromágnes célszerűen négyszögletes alakban kiképezett (1) járommal 55 bír, amelyen az (m) pólusok axiális irányban vannak elrendezve. Ezeken ülnek az áram alatt álló (p) tekercsek. Elektromágnes helyett azonban permanens mágnest is alkalmazhatunk. Az (a) membránhoz az áramot a (c) 6( kontaktusokon át vezetjük, amelyekhez a vezetékek csatlakoznak. Mint már fentebb említettük egy membrán helyett több is alkalmazható. A 4. ábra sematikusan egy oly elrendezést mutat, amelynél sorbakap- 6í csolt két membrán van alkalmazva. A membránok hurkokban feküsznek, amelyeket az elektromágneses mezők akként befolyásolnak, hogy a két hatás egymást 0-ra redukálja. A rajzban 1 és 2 az egymásután 7< kapcsolt membránok, míg a vezeték a 3, 4, 2, 5, 6, 1, 7 irányban halad. A mágnes mezejében tehát két hurok fekszik és a mező változásakor az e hurkokban keletkező áramok egymást kölcsö- 7í nősen lerontják. Az elektromágnes mágnescső áramának erőssége ingadozó, különösen ha az áramot valamely erősáramú hálózatból vételezzük. Ugyancsak szabályos áramingadozások keletkeznek akkor, 8 ha az áramot kollektorral vételezzük. Tegyük fel, hogy az ily mezőingadozás oly feszültséget indukál, amely a hurkokban az óramutató járásával egyező értelmű áramot létesít. E feszültségek az egyik hurok- 8 ban a 6, 1, 7 pontok egymásutánjainak, tehát a berajzolt nyilnak értelmében, a másik hurokban az 5, 2, 4, 3 pontok egymásutánjainak, tehát a berajzolt nyíllal ellentétes értelemben hatnak. A hurkok úgy 9 vannak elrendezve, hogy az indukált feszültségek egyforma nagyságúak és éppen ezért sem alkalmi ingadozások, sem pedig a gépek okozta zajok nem hallhatók. A membrán tömegét, mint már említet- 9 tük, oly kicsire választjuk, hogy az általa rezgésbe hozott levegő tömegével körülbelül egyenlő. A membrán önrezgése elhanyagolhatóan kicsiny, vagyis az önrezgés mélyen a hallási határ alatt fekszik, úgy i hogy az összes frekvenciák közel ugyanazon erősséggel adatnak vissza. A galvanikus bevonatot célszerűen akként visszük fel a membránra, hogy vastagsága a kapocs határain belül aránylag i nagy, míg azon kívül fokozatosan csökkenik, azon célból, hogy hirtelen átmenet sehol ne legyen és a szilárdsági viszonyok ne befolyásoltassanak. Ezt a célt természetesen más eszközökkel, pl. a kapcsok cél- i szerű kiképzésével is elérhetjük. Vagy alkalmazhatunk a kapocs helyén pl. egy lakkbevonatot. is, amely megkeményedés után a kapocs szélétől a membrán felé tartva fokozatosan vékonyodó réteg alakjá- 1 ban képezhető ki. Azon célból, hogy az áram sűrűsége a membránban egyenletes legyen a mágne-