88880. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szilárd fűtőanyagok eltüzelésére

rétegvastagsága torlasztóvonalán végig elosztjuk a levegőt, hozzá még a torlasztósíkra merőleges komponensű irányban tápláljuk be azt a tűztérbe, akkor a tökéletes 5 égés minden mozzanata, ú. m. szárítás, előmelegítés, elgázosítás, kokszolódás, kiégés primár levegővel, gázkeveredés szekundár levegővel, füstelvonulás, stb., stb., elejétől végig, úgyszólván egyazon rostélykereszt-10 metszetben történik, még pedig cirkulációszerűen. A torlasztósík harántirányú esésének meredeksége, a felhalmozott rétegvastagság magasssága, a friss szén önműködő sülye-15 désének pályája, a légbevezetés elosztása és irányítása, stb. mind meg annyi olyan rostélykeresztmetszeti tényező, amely a mindenkori szén természetéhez igazodhatik, függetlenül a rostély (közönséges mé-20 retkorlátaitól, különösen pedig függetlenül a rostély) hosszától. Ezek a tényezők a gyakorlatilag számbaveendő esetekre olyan rostélykeresztmetszeteket adnak, amelyek még az előforduló legkisebb lángcsövek 25 szélvényébe is jól beleférnek, hiszen pl. már 55—60° torlasztószöglel és 25—30 cm rétegvastagság mellett a szénfajták egész sora félgáztüzeléssel égethető el. Rendszerint nincs is rá szükségünk, hogy a fűtő-30 anyagnak fentebb minimumként megadott rétegvastagságát túllépjük. A találmány szerinti tüzelőberendezésre mindenkor a keresztmetszetben mutatkozó elrendezés marad jellemző, akár fölülről, 35 akár alulról, akár kézzel, akár többékevésbbé mechanikusan tápláljuk be a fűtőanyagot; akár egésszben véve lejt is a rostély, akár nem; akár telt lapokból, akár rostélypálcákból vannak a rostély-40 elemek; akár természetes, akár mesterségess huzattal dolgozunk; stb. stb. A rajzok a leírt eljárások foganatosítására szolgáló berendezések, valamint azok közreható tartozékainak kiviteli példáit sé-45 matikusan tüntetik fel. 1. és 2. ábra egy-egy kazántüzelés keresztmetszete. 3. ábra egy Cario-lapát nagyobb léptékű keresztmetszete, a lapátággyal egye-50 temben. 4. ábra egy belső kazántüzelés hosszmetszete. Az 1. ábra szerint a rostélynek (1) torlasztó-oldala van, amely alul (2) rész,55 ben folytatódik. Két torlasztóoldal légoldalával egymásnak fordul s a kettő (3) oromban találkozik. így egyfelől a (4) hamutér képződik, másfelől az (5) tűztér két részre oszlik, úgy hogy a rostély két felét váltogatva salakozhatjuk le. 6 A rostély kivitele a lépcsős rostélyokéra emlékeztet. A levegő átvonulássának irányát nyilak jelzik. Az oromzati résznél belépő levegő szekundár levegőnek számít. A 2. ábra szerint a (6) lángcsőben van 6 a rostély, amelynek hamutere egyúttal légbefúvó kamrát képez. Az (1) torlasztóoldalak lyukgatva vannak, úgy hogy a szénpor nem hullhat át. A rostély harántpálcákra van tagolva és ezek (1) torlasztó- 7 oldalai, valamint a (2) folytatások is egy darabból vannak. A rostélypálcák a rostély egész hosszát átérő (7) gerincrúdra vannak felfűzve, úgy hogy a rostély be- és kiszerelése, valamint egyes pálcák kiváltása 7 gyorsan és könnyen végezhető. A (3) oromzaton (8) Cario-lapát csúszik, amit a 4. ábrából látható módon (9) töltőgarattal úgy kombinálunk, hogy ez utóbbi a (10) mellső határfalnak a (8) lapát ágya j gyanánt kiképezett (11) forgató hüvelyébe torkol. így a szénadagolás is félig mechanikussá válik s csupán a lesalakozás marad tisztára kézi munka. Ez az előny azért fontos, mert gyenge fűtőanyagokból nagy < tömegeket kell betáplálnunk a tűztérbe, különösen a jelen találmány szerinti nagy tüzelőképesség mellett. A (8) lapát farában a lapáttő telt szelvényének felső határvonalától a lapát aljá- ; hoz, a lapát orra felé lejtő (12) jégtörőszerű sínek vannak, amik rézsútosságukkal megkönnyítik a garatnak a (8) lapáttal való elzárását. A (8) lapát nyílt vályúját (13) szöglet- < vas peremek szegéiyezik, amik a (11) hengeres tér (14) padkáin csúsznak és egyrészt vezetik a lapátot, másrészt pedig eltömítik szénpor elől a lapát ágyát. A lapát orrában (15) taraj van, ami visszahúzás közben központosítja az átfordított lapátot. A lapát ágyának aljában (16) csatorna van, amely a tűztér felé lejt és aminek útján a lapát alá esetleg beszoruló szénpor önműködőlég a tűztérbe hull. A 4. ábrán sorjában többféle harántrostélypálca látható. Az előadottak után világos, hogy végig a tűztér mentében, a szén mindenütt egyformán, ill. arányosan rétegeződik. így pl. az egyik szintben mindvégig izzóréteg lesz, fölötte parázsréteg, majd kokszréteg, e fölött gázosító, majd szárító és előmelegítő réteg, legfölül a friss szén rétege, legalul pedig a salak. A friss szén oly maga-