88871. lajstromszámú szabadalom • Berendezés egy- és többfázisú váltóáramú szinkrongépek szinkrnizálására és ingadozásainak megakadályozására, különösen óráknál

Megjelent 193'í. évi október lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SBKK. SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 888tl. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Berendezés egy- és többfázisú váltóáramú szinkrongépek szinkronizálására és ingadozásainak megakadályozására, különösen óráknál. Michl Róbert üzemvezető Kassa. A bejelentés napja 1924. évi január hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1923. évi január hó 12-ike. Ismeretes, hogy kisebb váltóáramú szin­kronmótorok egyszerűen úgy szinkroni­zálhatok, hogy ezeket az üzemi árammal gerjesztett állapotban kézzel addig hoz-5 zuk egy a szinkron fordulatszámot lehető­leg megközelítő forgási sebességre, míg a szinkronizmust elérjük, illetve a mótor az üzemi árammal fázisba .lőtt. Ez az el­járás azonban kényelmetlen és bizonyta-10 lan, mert a kísérletet gyakran többször is meg kell ismételni, míg sikerül. Kívá­natos tehát olyan berendezés, amely úgy kézzel, mint önműködően azonnal biztos szinkronizálást tesz lehetségessé. A jelen 15 találmány tárgya ilyen berendezés és az­zal van jellemezve, hogy egy- és többfázi­sos váltóáramú szinkrongépek szinkroni­zálására és ingadozásainak megakadályo­zására forgó részüknek a fordulatszám-80 mai növekedő vagy csökkenő tehetetlen­ségi nyomatékot kölcsönzünk. Ilyen berendezés foganatosítására pl. olyan oentrifugálingák szolgálhatnak, ami­lyenek sebességszabályozókon általánosan 25 használatban vannak. Ezeket az ingákat, melyeiket a következőkben szinkronizáló ingáknak fogunk nevezni, egyúttal más munkára is alkalmazhatjuk, pl. önindí­tásra, az indítómotor kapcsolójának ve-J0 zérlésére stb. A rajzok 1—10. ábráján a berendezés különböző foganatosítási példái vannak feltüntetve, valamint további kiképzése a szinkrongép mágneses felépítésének elha-55 gyásával és pedig példaképen kis szin­kronmótoroknál, melyek elektromos óra­művek és más effélék meghajtására szol­gálhatnak. Az 1. és 2., továbbá a 3. és 4. és végül 7. és 8. ábrák három olyan példát tüntetnek 40 fel, melyeknél a mótor felgyorsítása kéz­zel történik, míg az 5. és 6. ábra szerint az önindító szin­kronizáló inga az indítókapcsolót és egy­idejűleg óraművet is működtet. A 45 9. és 10. ábrák a gyorsító elektromág­nes egy további kiképzését tüntetik fel. Az 1. és 5. ábrán feltüntetett (a) szin­kronizáló ingák a (b) csapok körül egy a forgási tengelyen áthatoló síkban a centri- 50 fugális erő befolyása alatt mozognak, éppen úgy a 3. és 4. ábra (a1 ) ingái is, azonban ezeknek a súlyai nem golyóala­kúak, mint az 1. és 5. ábrán, hanem tér­megtakarítás végett, korongból kimet- 55 szett darabok alakjában vannak kiké­pezve, melyek, ugyanezen okból tengely nélkül, csupán csúszófelületeken mozog­nak a tengelyre függőleges irányban éa nem saját súlyuk, mint az 1. és 5. ábránál, 60 hanem rúgóerő tartja őket a centrifugá­lis erővel egyensúlyban. A 7. és 8. ábrák további példát tüntet­nek fel. A 8. ábrán az (a2 ) ingák alólné­zetben vannak ábrázolva és a szinkron- 65 mótor korongalakú (c) forgó részén van­nak a (d) csapok vagy csavaros csapok körül foroghatóan elrendezve és a feltün­tetett elrendezésnél fogva az erők hatása folytán a forgási tengelyre merőleges 70 síkban mozognak. Ezen elrendezés foly­tán nemcsak a forgás következtében elő­állott centrifugális erők, hanem az (a2 ) ingák mozgásából és tehetetlenségéből eredő erők is ugyanabban az irányban 75 hatnak, mint a centrifugális erők, ame­lyek tehát ennélfogva megnövekednek. Ha valamely egy- vagy többfázisos szin-

Next

/
Thumbnails
Contents