88870. lajstromszámú szabadalom • Motorikus vízi vontatóeljárás és berendezés
__ Megjelent 1930. évi október li ó 1 -é n . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZAB A DALID BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88870. SZÁM. — XV/C. OSZTÁLY. Mótorikus vízi vontatóeljárás és berendezés. Miloikovic Miroslav bányaigazgató Klenovnik. A bejelentés napja 1923. évi augusztus hó 23-ika. Jelen találmány szerint a motorikus vízi vontatás úgy történik, hogy a vontatóhajóval egymásután felváltva szakaszosan szabadon haladunk és meg-5 állva vontatunk. Az eddig ismeretes eljárásoknál úgy a vontatóhajó továbbítása, mint pedig a vontatás egyidejűleg történik, s mindkettőt a vontatóhajó csavarja, vagy annak lapátjai segélyé-10 vei egyszerre foganatosítjuk. Így tehát a vontatóerőt is ugyancsak a csekély hatásfokú vízi továbbítómű útján kell kifejtenünk. Ezt a hátrányt jelen találmány sze-15 i'int úgy küszöböljük ki, hogy a vízi továbbítómű működési körét csupán magára a vontatóhajó saját haladására korlátozzuk, a tulajdonképeni vontatást magát pedig úgy végezzük, hogy a von-20 tatóhajó vízi továbbítását ezalatt mellőzzük és a vontatást a szárazföldhöz kapcsolódó sokkal nagyobb hatásfokú berendezéssel eszközöljük. Ismeretes, hogy közúti géperejű te-25 herkocsik pótkocsiját meredek útemelkedések előtt lekapcsolják, s csupán utólag szállítják fel, mikor a gépkocsi magában leküzdötte már az emelkedést. Evvel szemben a jelen találmány szerint nem 80 arról van szó, hogy helyi túl erőltetések elől a rakománynak alkalmi megosztásával menekedjünk meg, hanem arról, hogy elvileg elválasztjuk a vízi vontatást a vontatóhajó haladómozgásától és olyan 35 rendszert valósítunk meg, melynél a vízi vontatás az egész úton mindvégig a szárazíöldhöz kapcsolódik és s-zakaszosan ugyanúgy történik, mint a szárazföldön, a vontatóhajónak vízi önmozgása pedig ugyancsak szakaszossá válik, de máskü- 40 lönben változatlan marad. A találmány a szóban forgó eljárás foganatosításához berendezést is nyüjt, aminek egy kiviteli példáját a rajzok vázlatosan tüntetik fel. 45 1. ábra egy vontatóhajó hosszmetszete vontatás közben. 2. ábra egy kétoldali horgonyzás alaprajza. 3. ábra a vontatóhajó és uszály oldal- 50 nézete, az előbbinek haladása közben. Mindenütt (1) a vontatóhajó, (2) ennek motorja, (3) a csavartengely, (4) a hajócsavar, (5) egy átkapcsolómű, (6) a vontat óvit la, (7) a vontatókötél, (8) egy 55 uszály, (9) a vontatóhajó horgonya, (10) a horgonyvitla, (11) pedig a horgonylánc. A (6) vontatóvitla hajtására a (2) motor, vagyis ugyanaz az erőforrás és ennek ugyanaz az erőikifejtése szolgál, 60 mint ami egyébként a vontatóhajó vízi továbbítását végzi. Az átváltást az (5) kapcsolómű eszközli, amely a vontató* hajó erőforrásának teljét felváltva a vízi továbbítóműre és a vontatóvitlára mű- 65 ködteti. A leírt berendezéssel általában véve ítgy dolgozunk, hogy míg az (1) hajó halad, addig a (7) kötelet lazára engedjük (3. ábra), vontatás közben pedig, vagyis 70 míg a (6) vitla megfeszíti a (7) kötelet (1. ábra), addig az (1) hajót lehorgonyozzuk, vagy kikötjük, azaz valamely fix ponthoz rögzítjük, Viszonit a (8) uszályt az (1) hajó haladó szakaszára ugyancsak 75 lehcrganyozzuk, vagy kikötjük, vagyis valamely fix ponthoz rögzítjük, vagy pedig erre a szakaszra az uszályt saját elevenerejének szabadon átengedjük.
