88857. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízdús tüzelők párolására éghető gázokkal

rösen ugyan e közeg érezhető melegének. De viszont sok vízdús tüzelő esetén a páilás melegszükséglete is túl nagy ahhoj>, hogy tisztán a szárításhoz szükségelt gáz-5 mennyiség érezhető melegével lenne fedezhető, annál inkább, mert a gáz csak a megszabott párlási hőmérsékig melegíthető fel. Erre való tekintettel a találmány értelmében a vízdús tüzelőt igen tökéle-10 tesen szárítjuk meg. Eddig az ilyen tüzelőket, pl. a brikettgyártásban használt barnaszenet 15—20% víztartalomig szárították meg. A párlási célokra szánt ilyen tüzelők messzebbmenő szárítását egyrészt 15 fölöslegesnek, másrészt kivihetetlennek vélték, mert az ilyen szárítás ipari foganatosításához 100°-ot lényegesen meghaladó hőmérsékek lettek volna szükségesek. Az eddigi párlási eljárásokban tehát 20 az előszárított tüzelő a párlási . folyamatba való beléptének pillanatában még tetemes vízmennyiségeket tartalmaz, melyek csak a párlási termékekkel együttesen űzetnek ki. Megállapítottuk azonban, 25 hogy a vízdús tüzelők iparilag is száríthatók az eddig használatos fokon túl, pl-1—2% víztartalomig és hogy a hátralékos, víztartalomnak a szárítóban való kiűzésekor nem lépnek fel a rettegett kátrány-30 veszteségek. A találmány szerinti messzemenő szárítás révén lehetővé tesszük a párlás hőszükségletónek a szárítás höszükségletéhez való jobb alkalmazkodást, mert a párlás melegmennyiségét kellően 35 csökkentjük, a szárítás melegmennyiség gét pedig ennek megfelelően növeljük. Ennek folytán lehetővé válik a szárítő-és pároló-üzem olyan szabályozása, hogy a párolóaknának erősebben, vagy gyen-40 gébben előszárított tüzelővel való töltése révén az akna menetét gyorsítjuk, vagy lassítjuk. A tüzelő messzemenő szárítása és ennek folytán a párláshoz szükségelt gázmennyiség lényeges csökkenése tete-45 mesen kisebbíti és egyszerűsíti a kátrányleválasztó készülékeket is. A párlási gáz mennyiségének csökkenése, továbbá a párolt anyagból kilépő pároló gáz kilépési sebességének csökkenését is jelenti, mely 50 csökkenés kedvező mérvben csökkenti a kátrány portartalmát. Minthogy a párlási termékek jóságára és mennyiségére való tekintettel a tüzelő lehetőleg tökéletes szárítása igen ajánla-55 tos, a párlási zónába kerülő tüzelő nedvességtartalmát célszerűen nem engedjük egy bizonyos fokon túl növekedni. így pl. szász barnaszén feldolgozásánál a legkedvezőbb hátránykitermelés akkor éreiett el, ha a szárítás 2%-nál kisebb víztartalomig 60 haladt s a szárított szén 200°-nyi önhörncrsékkel lépett a pároló készülékbe. Ilyenkor felléphet az az eset, hogy a két kapcsolt üzem szabályozására szolgáló eddig ismertetett lehetőségek még nem elégsége- 65 sek. Gondoskodnunk kell tehát a szárító és a párlc közt átviendő melegmennyisőgek beállításának és szabályozásának egy további lehetőségéről. Ez abban áll, hogy a kátránytalanított párlógázárambpl 70 vagy a szárítóból kiágazó gázáramnak keresztülvezetése révén a termelt kokszot magában véve ismert módon hűtjük; h;* ezen felhevült hűtőgázt a forró éghető gázhoz keverjük, mielőtt 9/Z SA párlási zó- 7öl nába jutna, egyrészt a termelt koksz melegét a párlásnál hasznosítjuk, másrészt a hűtőgáz sebesiségének s ezzel egyidejűleg' mennyiségének fokozása vagy csökkentése révén a párlóközeg hőmérsékét és meny- 80 nyiségét a párló zónába való belépte előtt tág határok között módosíthatjuk. A th lálmány értelmében tehát a kokszhűtőga/. keringetése révén lehetővé tesszük a szárító- és párló-aknákban átviendő meleg- 85 mennyiségeket a szükségnek megfelelően elosztani. Az égető gáznak a párlási hőmérsékre való felhevítése vagy már előállítása alkalmával történhet pl. az által, hogy a gázt termelő generátort elég foi- 90 rón járatjuk s a gázt rövid úton vezetjük a parolába, vagy pedig más alkalmas módokat alkalmazhatunk. A párlási zórába bevezetendő gáz hőmérsékét szabályozhatjuk az által is, hogy 95 magában véve ismert módon a gázt részben elégetjük, mi mellett közömbös az, hogy a friss gázt vagy a hűtőzónából jövő gázt vagy a kettő keverékét égetjük-e el részlegesen. Ilyen esetben természetesen 10 a gázgenerátor állandóan normálisan tartátik üzemben. Minthogy a gáz részleges elégetése esetén nem kell a generátorban forró gázt termelni, a hőmérsékszabályozás ezen 10 módjánál a párolóba frissen táplálandó gázt is előbb a kokszhűtő zónán vezethetjük keresztül. Ilyenkor továbbá a párlási folyamat hőszükséglete szerint még a tisztított párlási gáz egy részét is bevezethet- 11 f ük vagy közvetlenül a párlási körzetbe, vagy előbb a kokszhűtő körzetbe és onnan a párlási körzetbe. Az eljárás ezen kiviteli módja különösen akkor ajánlatos, ha a párolás foganatosítására barnaszénből, 11 vagy tőzegből származó vízgőz-dús gáz áll rendelkezésre. Ilyen esetekben ajánlatos a frissen be-