88857. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízdús tüzelők párolására éghető gázokkal
Megjelent 193Q . évi október hó 1. -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88857. SZÁM. — Il/a. OSZTÁLY. Eljárás vízdús tüzelők párolására éghető gázokkal. Metalibank und Metallurgische Ges. A.-G. Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1924. évi április hó 2-ika. Ausztriai elsőbbsége 1924. évi január hó 11-ike. A talámány tárgya eljárás vízdús tü. zelők párolására éghető gázokkal végzett benső fűtés révén. Ismeretes, hogy az ilyen eljárásoknál a párolás különösen 5 akkor megy végbe kedvezően, ha a tüzelő jól van előszárítva. Eddig azonban nem sikerült a szárítóműveletnek a párlási művelettel iparilag ós gazdaságosan előnyös módon való egybekapcsolása, mert a 10 szárítóművelet és a párlási művelet egymástól minden lényegesebb részeikben különböznek. Amíg a szárítás a vízdús tüzelőnek aránylag alacsony hőmérséken végbemenő tisztán fizikai módosítását 15 képezi, addig a párlási művelet túlnyomóan kémiai természetű és legalább 400° fölötti hőmérséken megy végbe. E mellett a vízdús tüzelő szárítása jóval nagyobb melegmennyiségeket igényel, mint a pár-30 lás, úgy, hogy a szárításnak és a pártásnak a tekintetbejövő készülékek adagolása és fűtése szempontjából való egybekapcsolása esetén — miként ez pl. az ismert Rolle-féle párlókemencéknél törtónt 85 — a két folyamat egymást kölcsönösen zavarja. Kitűnt mármost, hogy lehetséges a szárítást és a párlást oly módon szorosan kapcsolni, hogy e két különböző folyamat B0 egymást nemcsak ne zavarja, hanem kölcsönösen kiegészítse, ha e célból a párlást egy forró éghető gáz érezhető melegével végezzük s e gázt ezután — a kátrány esetleges kivonása után — a szárítás hő-85 szükségletének fedezésére elégetjük. Ezen esetben természetesen nem lehet többé a párlásba bevezetett forró éghető gázmeny -nyiséget önkényesen a párlás hőszükségletének megfelelően megszabni, mert a gáz-40 mennyiséget már előre megszabja a szárítási folyamat hőszükséglete, mert hiszen a szárító a lényegesebb hőfogyasztó s ennek kell lehetőleg gazdaságosan működnie. Az a feladat merül tehát fel, hogy a párlást egy a párlási folyamattól fiig- 43 getlenül előre megszabott mennyiségű éghető gáz érezhető melegével kell elvégezni. E mellett még az is tekintetbe veendő, hogy a párlási térbe belépő gáz hőmérsékét sem lehet tetszés szerinti 50 mérvben fokozni, mert a modern párlási eljárásnál, különösen az alacsony hőfokú párlásnál azonos tüzelő feldolgozása esetén a párlási hőmérsék szűk határok között tartandó. Így pl. fiatal, szász barna- 55 szén párolásánál a párolási hőfok kb. 500" s ettől felfelé vagy lefelé legfeljebb 20°-kal szabad éltérni, ha a párlási termékek mennyiségének és minőségének lényeges változásait el akarjuk kerülni, qq Megjegyzendő, hogy vízdús tüzelőknek éghető gázokkal végzett párlása már ismeretes, valamint az ilyen tüzieilőkne{k olyan szárítása is, mely szárítás hőszükségletét gázok elégetése révén fedezték. 65 Eddig azonban a két művelet fentjelzett módon való kapcsolásának lehetőségét és annak előnyeit nem ismerték fel. Minthogy a vízdús tüzelő szárításának hőszükséglete a párlás hőszükségletét 70 többszörösen haladja meg, a találmány értelmében a párlást a forró generátoivagy vízgáz érezhető melegével végezzük, míg a szárítás hőszükségletét a párlásból eredő gázok elégetése révén fedezzük. A 75 legtöbb esetben azonban a kapcsolt párlási és szárítási folyamatok hőszükségletének ilyen szabályozása egymagában még nem elégséges. A párolási hőmérsékre hevített párolóközeg égési melege többszö- 80
