88831. lajstromszámú szabadalom • Elzáró szerkezet

A maguktól záródó szervek vagy ellen­állások uralta szelepektől elágazó, rende­sen nyomásmentes vezetékek a dugattyúk a!á torkolnak, melyek úgy vannak meg-5 terhelve: hogy csak bizonyos nyomás el­érésénél kezdjenek működni. A 12. ábra ilyíajta dugattyúelrendezést szemléltet. Az 150) dugattyú az (51) hengerben jár 10 föl és alá és (52) rúgóval van terheivel A dugattyúra ható nyomás szabályozá­sára rúgóval terhelt (53) szelepet helye­zünk el benne, mely bizonyos nyomás túl­lépésénél nyomóközeget áramoltat át a 15 dugattyú másik oldalára; ez a nyomó­közeg a hengerfedő (54) nyílásain át távo­zik. A dugattyúmozgásnak a befolyáso­landó szervekre való átvitele a henger íedelén átvezetett (56) rúd végére csava-20 rolt (55) gomb segélyével történik. A du­gattyú alatti nyomás további szabályo­zasa céljából, a henger alsó végén kiképe­zett (57) kiömlő nyílás szabad kereszt­metszetét az (58) szabályozó csavarral t5 változtatjuk. A 13. ábra a 12. ábra szerinti berende­zés példaképpeni foganatosítási alakját szemlélteti, mely a biztonsági szelepnek teljes löketéig való megemelésére szolgál. 30 Biztonsági szelepek ilyfajta működteté­sénél néha szükségesnek mutatkozik, hogy a biztonsági szelepet csak bizonyos nyo­más. elérésénél emeljük meg. Ezt pl. a 14. ábrában feltüntetett kis biztonsági sze-35 lépnek eléje iktatásával érhetjük el. Az (59) szeleptest fészkén túlnyúló, sugár-1 irányú (60) bővülettel van ellátva, mely a megfelelően alakított szeleptokkal (61) gyűrűs teret alkot. Ha a nyomásfejlesztő-40 bén, vagy a vezetékben uralkodó nyomás a megengedett mértéket meghaladja, ak­' kor a biztonsági szelep, bővülete folytán, igen gyorsan nyílik és a nyomóközeg pl. a 12. ábra szerinti kiképezett dugattyú-45 hoz áramlik, a dugattyút megemeli, úgy hogy, a második biztonsági szelepet meg­emeli. A 14. ábrában szemléltetett segéd­szelep membránnal vezérelt szeleppel is helyettesíthető (15. ábra). A (62) rúgóval 50 terhelt (63) membrán és a vele összekötött (64) szelep, a megengedett nyomásnak a nyómásfejlesztőben, vagy a vezetékben való túllépésénél, megemeltetik és a nyomóközeg, a (65) vezetéken át, a ve-55 zéríő dugattyúhoz áramlik. "Szükségesnek bizonyulhat a maguktól záródó szervekhez csatlakozó, rendesen nyomásmentes vezetékrendszernek nyo­más alá helyezése, hogy azokat a szerve­ket, melyek normálisan, a maguktól zá- 6( ródó szervek működtetésének elején kez­denek működni, önkényesen megválasz­tott pillanatban van, működtethessük. Erre a célra egy, a nyomóközegforrás és a vezetékrendszer közötti elágazó veze- 65 ték szolgál, melybe valamely kézzel mű­ködtetendő elzárószerv, pl. a 16. ábrában szemléltetett szelep van beiktatva. A nyomóközeg által zárva tartott (66) szelep a tokon csupán felületi tömítéssel, 7( tehát teljesen tömítőszelence mellőzésével átvezetett (67) rúddal van ellátva. Az ezen rúd végén kiképezett gomb a szelep­lokhoz csuklósan felerősített (68) kézi­emelőre támaszkodik. Ha a szelepet a (68) 75 emelő lenyomásával nyitjuk, akkor a nyomóközeg a nyomásmentes vezetékbe áramlik. A szelepet körülvevő (69) per­selyben, a szelepfészek közelében elren­dezett áttörésekkel elérhetjük, hogyasze- 80 lep a kézi emelő szabadon engedése után is, eleinte az áramló nyomóközeg által tartatik nyitva. A (67) szeleprúdnak nem tökéletesen tömített vezetékével is elér­hetjük, hogy a szelep, a nyomóközeg ha- 85 tása alatt, ismét önműködően záródjék. Valamely magától záródó szerv mozgá­sának fékezése más módon is elérhető, amint ezt a rajz 17—21. ábrái különböző kivitelekben szemléltetik. 90 A 17. és 18. ábrákban függélyes, illetve vízszintes metszetben szemléltetett foga­natosítási alaknál a fékező szerkezet (70) szárnyakból áll, melyek a (72) szeleptől oldalt elhelyezett (71) tokban forgathatóan 95 vannak elrendezve és a (72) szeleppel, a (73) emelő útján, csuklósan vannak össze­kötve. A (71) tok, (74) válaszfalak útján, kamrákra van megosztva, melyek a rajz­ban fel nem tüntetett, szűk nyílások útján io( közlekednek egymással. Ha a (72) szelepet mozgatjuk, akkor a (70) szárnyak csak lassan követhetik ezt a mozgást, mert a kamarákban foglalt nyomóközeg, vagy a benne foglalt levegő, csak lassan áramol- 10E hat át a közbeeső falak szűk nyílásain át az egyik kamrából a másikba. A 19. és 20. ábrákban függélyes,, illetve vízszintes metszetben szemléltetett foga­natosítási alaknál a (72) szelepet alterna- 110 tív mozgású (76) dugattyúval fékezzük, mely a toknak valamely (75) hengeres részében jár. A (72) szelep mozgásai, a (77) emelő útján, a (78) dugattyúra vitet­nek át; ezen dugattyú mozgása alatt, a 115 közte és a tök közé bezárt levegőt, vagy

Next

/
Thumbnails
Contents