88826. lajstromszámú szabadalom • Berendezés villamos áram átvitelére és ehhez való kábel

Megjelent 1930. évi október lió 1-én. M A 0 Y A R KIR Á L YI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88826. SZÁM. — VH/j. OSZTÁLY. Berendezés villamos áram átvitelére és ehhez való kábel. Western Electric Company Limited London. A bejelentés napja 1920. évi junius hó 10-ike. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1918. évi május hó 20-ika. A találmány tárgya berendezés villamos áram átvitelére és ehhez való kábel. A találmány különösen olyan áramtovavezető berendezésekre vonatkozik, ame 5 lyeknél ismeretes négyhuzalos átvivő áramkörök találnak alkalmazást. Több, egymással párhuzamos négyhuzalos áramátvívő áramkörnél az ezeknél kívánatos nagyfokú erősítés következte 10 ben jelentékeny átbeszélési zavarok lépnek fel. A találmány célja ezen átbeszélési za varoknak a lehetséges legkisebb mértékre való csökkentésében áll, különösen kábel áramkörök alkalmazása - esetén. A talál-15 mány tárgyának jellemző sajátságai as alább következő részletes leírásból tün nek ki. Négyhuzalos áramtovavezető berende zéseknél tudvalevőleg két külön tova-20 vezető vonalvezeték van, amelyek közül az egyik az egyik irányban és a másik a a ellenkező irányban való tovavezetésro szolgál. Mindenik Vonalvezeték emellett a tovavezetendő áram erősítése céljából egy 25 vagy több egyirányban működő átvivő készülékkel van felszerelve. Azon esetben,, amidőn több ilyen áramkör szorosan pár huzamosan fekszik egymás mellett, az egyik vonalvezetéken át tovavezetett áram 30 az összes többi távvonalvezetékben átbeszélési áramokat indukál, tekintet nélkül arra. hogy mely irányban történik a? áram tovavezetése a többi vonalvezetékben. Megállapítottuk azonban, hogy azok 35 ban a vonalvezetékekben, amelyek az ára mot ellenkező irányban vezetik tova, mint az indukáló vonalvezeték, az átbeszélési áramok sokkal nagyobbak, mint ama vonalvezetékekben, amelyekben a tovaveze tés ugyanazon irányban történik. Az át- 40 beszélési áramoknak az utóbb említett esetben aránylag nincs nagy jelentősége, minthogy ezt a hátrányt kellőképen meg szüntethetjük azáltal, hogy az egyes vonalvezetékek olyan kiképzést nyernek, 45 amelynek révén a vonalvezetékek között a kölcsönös egyensúlyi állapot csak kismérvű eltérést mutat, minthogy tudvalevőleg az átbeszélési zavarok a kölcsönös egyensúlyi állapotban mutatkozó egyen 5a lőtlenségtől erednek. Annak oka, hogy nz áramot az ellen kező irányban tovavezető vonalvezetékekben aránylag jóval nagyobb átbeszélési áramok indukáltainak, az átvivő pontok- 55-ban uralkodó viszonyok vizsgálatából világosan kitűnik. Az áramnak keletről nyugatra való tovavezetésére használt vonalvezetékben alkalmazott, egyirányban működő átvivő készülék kivezetésének szom- 60 szédságában fekvő pontban az átvivő készülék erősítése folytán nagy amplitúdójú átviteli áramok keletkeznek. Mindaddig, amíg ezek az áramok szomszédos, keletnyugat irányban tovavezető vonalvezeté- 65-kekben indukálnak átbeszélési áramokat, ezek a vonalvezetékekben tovavezetett áramokhoz képest aránylag kicsinyek, különösen ha kedvező egyensúlyi viszonyok állanak fenn és a vonalvezetésekben 70. az átvivők kivezetési oldalának szomszédságában keletkező átviteli áramok szintén nagyok. A nyugat-keletirányban tova vezető vonalvezetékekben indukált azonos nagyságú átbeszélési áramok azonban 75. ezen pontokban nagyon jelentékenyek, minthogy az ezen vonalvezétékeken át tovavezetett áramok közvetlenül azután