88819. lajstromszámú szabadalom • Tápvíz előmelegítő

benne a víz légköri nyomás alatt áll, de a tartály zárt is lehet és ,a víz felett levő tér a (14) ejektor vagy efféle segítségével a légköri nyomásnál kevéssel kisebb nyo-5 más alatt tartható. Amint a 2. ábrán látható, a tartályban (15) kavarómű is lehet elrendezve. Az eddig leírt berendezés célja az, hogy a vizet levegőnek és gázoknak a vízből 10 való lehetőleg tökéletes kiválasztása mellett melegítse elő és pedig előnyösen az előmelegítőnek magának egy szakaszában, úgy hogy az előmelegítő többi része általában a levegő és a gázok által oko-15 zott belső rozsdásodásnak többé nincsen alávetve. Minthogy az előmelegítő (1) szakaszában a nyomás csekély, a csöveknek külső rozsdásodással szemben való nagyobb ellenállóképesség mellett kisebb 20 nyomási szilárdságuk lehet és megfelelő csőátmérők és csőtávolságok megválasztása által a fűtőgázokról a csövekre való hőátvitel legnagyobb értéke a kéményhuzat által okozott veszteségek legkisebb 25 értéke mellett érhető el. Az (1) szakasz csövein átfolyó hideg vizet a fűtőgázok eléggé megmelegítik, hogy a víz a (11) felső víztartályba való szállítása közben a levegőt és a gázokat leadja; a (11) víz-30 tartály, amint már említettük, nyitott vagy zárt lehet és (14) kiszívó berendezéssel van ellátva. A levegőnek és a gázoknak ezen eltávolítása által az előmelegítő többi (2, 3) és (4) szakaszát rozsdásodás-85 tói mentesen lehet tartani, tehát ezeket folytvasból vagy acélból való csövekkel lehet ellátni. A gyakorlatban eddig szokás volt a tápvizet az előmelegítőbe való belépése előtt 40 annyira felhevíteni, hogy a füstgázok gőzeinek kondenzálódása be nem következhetett, tehát a folytvas- vagy acélcsövekkel ellátott közönséges előmelegítőknél nem lehetett a füstgázok hőmérsékletét 45 oly alacsonyan tartani, hogy a csövek külső felületén a rozsdásodást elkerüljék. Ezáltal egyrészt az eltávozó füstgázok hőfoka, másrészt az előmelegítő vezetőképessége volt határolva. Ezen hátrányok ki-50 küszöbölése céljából és az előmelegítő vezetőképességén ok növelése céljából a találmány értelmében az előmelegítő (1) szakaszának csöveit savakkal szemben ellenállóképes anyagból állítjuk elő, vágj' 55 ha azok kovácsolt vasból vagy acélból valók, azokat saválló és a füstgázokkal szemben ellenállóképes burkolattal látjuk el. Ezen intézkedés által a füstgázok hőfoka jelentékenyen csökkenthető és az előmelegítő (1) szakaszában levő tápvíz hőmcr- 6C seklete nagyobb mértékben növelhető, minthogy a csövek számára már ártalmatlan kondenzáció a látens hő leadása folytán a tápvíz hőfokának növelését és végeredményben az egész előmelegítő tel- 6E jesítményének nagyobbítását eszközli. Az (1) szakasz csöveinek felületén összegyülemlő kondenzációs termékek saját súlyuk hatása alatt a (16) csövön át a (17) tartályba folynak le. Az 1. ábrán feltüntetett 70 előmelegítő minden további nélkül gőzkazánnal köthető össze, amennyiben a füstgázok kiömlési nyílásait a (7) nyíláshoz kapcsoljuk. A 3. ábra a találmány tárgyát képező 75 előmelegítő elrendezését Babcock & Wilcox-rendszerű gőzkazánnál alkalmazva mutatja, melynél lejtős csövekből álló köteg kevéssé egymás felett elrendezett kia vízkamrába van behengerelve. A gőz- go kazán felett az előmelegítő (19) és (20) szakaszai vannak elrendezve, mindkettő megfelelő köpeny által körülzárva, úgy hogy azokat a (21)-nél eltávozó füstgázok erintik. Az előmelegítő (19) szakasza, 85 mely működésre az 1. ábrán látható (1) szakasznak felel meg, oly csövekből van készítve, melyek a (22) és (23) csőkamrákba be vannak hengerelve és oly anyagból állanak, mely a füstgázoknak a csö- gc \ek felületén kondenzáló, savtartalmú gőzei hatásával szemben ellenáll. A (20) szakasz, mely működésre nézve az 1. ábrán feltüntetett foganatosítási alaknál alkalmazott előmelegítő (2, 3) és 95 (4) szakaszainak felel meg, kovácsoltvasvagy acélcsöövekből áll, melyek a (24) és (25) csőkamrákba be vannak hengerelve. A hideg víz a (27) csövön át lép be a (22) vízkamrába, a (19) szakasz csöveiben fel- 10 melegszik és ezután a (28) csövön át a (29) tartályba jut, melyben a víz által elnyelt levegő és az elnyelt gázok eltávoznak. A vízállás ellenőrzésére a (29) tartályban a {30) úszó van alkalmazva. A 10 víz a (29) tartályból a (31) csővezetéken át a (32) szivattyúhoz jut és innen a (33) csővezetéken át az előmelegítő (20) szakaszának (24) vízkamrájához. A (24) vízkamrától a víz a (34) csőveze- 11 téken át a kazán gőz- es vízteréhez folyik. Az előmelegítőt körülvevő térben megfelelő terelő felületek vannak alkalmazva, melyek a füstgázoknak a nyilak által jelzett irányt adják. A (,29) tartály légköri ll nyomás alatt állhat, de a (35') berendezés