88807. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nedvdús növényi anyagok konzerválására

Megjelent 1930. évi október hó 1-én. MAGYAfi KIRÁLYI SZABADALMI BffiÓSÁÖ SZABADALMI LEIRAS 88807. SZÁM. — IV/e. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés nedvdús növényi anyagok konzerválására. Siemens-Schuckert-Werke G. m. b. H. Berlin-Siemeiisstadt* A bejelentés napja 1923. évi november hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1£22. évi november hó 23-ika. Ismeretesek eddig is oly eljárások, amelyek segélyével különösen a mezőgazdaságban az ősszel behordott takarmányanyagot télire azáltal konzerválják, hogy 5 azokat átmenetileg felmelegítik, íőleg azon célból, hogy az anyagban levő baktériumok közül a káros hatásuakat kipusztítsák. Ekként az anyag állandó gondozása, valamint további mesterséges hőfokvál-10 toztatások feleslegesekké válnak. A számba jövő nagymennyiségű takarmányanyag felmelegítése azonban nehézségekbe ütközik, különösen azért, mert az anyagot egész tömegében lehetőleg egyenlő letesen kell melegíteni. Így pl. nem érünk célt azáltal, ha a tartány falait melegítjük, vagy csak néhány ponton vezetünk meleget az anyagba. Ez utóbbinak rossz melegvezető képessége ugyanis a meleg 20 egyenletes elosztását lehetetlenné teszi. Azáltal sem sikerült célt érni, hogy a konzerválandó takarmányanyagban fűtőtesteket rendeztek el, elsősorban mert a nagyszámú fűtőtest beszerzése és üzeme 25 igen nagy költségekkel járt. A fűtőtestek ismételt alkalmazása pl. akként, hogy azokat a már konzervált anyagból kihúzzák és új konzerválandó anyagba ágyazzák, szintén nem volt lehetséges, mert az 80 eltávolítás helytn a takarmányanyagban üregek maradtak, amelyek újabb fertőzésre adtak alkalmat. A találmány értelmében rúdalakú fűtőtesteket horizontális helyzetben ágyazunk 35 az anyagba. Ezen elrendezés lehetővé teszi, hogy a fűtőtesteket a melegítés befejezte után az anyagból ismét kihúzzuk, mert a keletkezett üreget a lefelé ülepedő anyag ismét kitölti. A horizontális elrendezés azon további előnnyel bír, hogy 40 tökéletesebb melegelosztást létesíthetünk. Az egyes rétegek sűrűsége, sőt gyakran anyaga is különböző lévén, különböző mennyiségő meleg bevezetése szükséges. Vertikálisan elrendezeti fűtőtestek esetén 45 a meleg ily elosztása nem volna lehetséges, vagy csak nagy nehézségekkel volna foganatosítható. Az új eljárás kivitele a gyakorlatban nehézségeket nqim okoz. Egy-egy takar- 50 mányréteg beágyazása után a vúdalakú í ütőtesteket a retegre ráhelyezzük és azokra friss, nedves anyagot rétegezünk. Ha egy tartányt ily módon megtöltöttünk, úgy a fűtőtestek megfelelő elrendezése 55 esetén a meleg megoszlása is egyenletes. A felmelegítés befejezte után a fűtőtesteket az anyagból oldalt kihúzzuk. Ezáltal kettős előnyt biztosítunk: egyrészt a fűtőtesteket újabb anyag konzerválására hasz- 60 nálhatjuk fel, másrészt azoknak nem kell hónapokon keresztül az anyagban feküdniök, amelynek vegyi behatásaival szemben hosszabb ideig úgysem ellenállóképesek. 65 Bizonyos körülmények között célszerű, ha a konzerválás folyamatát azáltal gyorsítjuk, hogy az anyagon elektromos áramot oocsájtunk át. Ilyenkor a horizontális fűtőtestek mint elektródák használha- 70 tök fel. E szempontból is előnyosebb a horizontális elektródák alkalmazása. Ferde vagy vertikális elektródák esetén azok különböző magasságban levő rétegeken hatolnak keresztül, amelyek villamos 75 vezetőképessége különböző, úgy, hogy az árammegoszlás nem egyenletes. Ennek oka egyrészt az alsóbb rétegeknek a nyomás