88793. lajstromszámú szabadalom • Eljárás távbeszélő vezetékekben fellépő zavarok csökkentésére
(P3) fizikai áramkört alkotják. A fantomáramkör itt hasonló módon létesül, mint az (A) szakasznál. A kapacitások viszonya, amely az (A) 5 szakaszban átbeszélési zavarokat idézi elő, a 2. ábrában vázlatosan van feltüntetve. Maguk a vezetékek között fellépő kapacitásokat az (a), (b), (c) és (d) kondenzátorok képviselik, míg az illető ve-10 zetők ós a föld vagy a burkolat és a kábel más vezetékei között fellépő kapacitásokat az (e), (í), (g) ós (h) kondenzátorok jelzik. Ha ezek a kapacitások egyenlők volnának vagy akképen lenné-15 nek elosztva, hogy egymást kiegyenlítenék, akkor potenciálátvitel nem következhetnék be és azok átbeszélési zavarok forrását nem képeznék. A kereskedelmi kábelek kapacitásai azonban nem egyen-20 lők és így kölcsönösen zavarokat idéznek elő. Ezek a zavarok megközelítőleg arányosak (a+c) = (b+d) értékkel az oldaláramkörök között, 2 (a—b—c + d) + (e—f)-vel a fantomáramkör és a (P) 25 oldaláramkör között és 2 (a + b—c—d) + (g—h)-val a fantomáramkör és a (P') oldaláramkör között. A (B) szakaszban fellépő egyenlőtlenségeket- megkapjuk, ha a fenti kifejezésekben a jelzett betűket 80 helyettesítjük be. A két szakasz üsszegyenlőtlenségét összeköttetés után az egyes egyenlőtlenségek algebrai összege adja. Ha már most a szakaszok vezetékeit egyesítjük, akkor pl. a (11) vezeték 35 a (11') vezetékkel és a (12) vezeték a (12') vezetékkel, a (13) vezeték a (13') vezetékkel, míg a (14) vezeték a (14') vezetékkel jut összeköttetésbe. A két szakasz oldaláramkörei közötti egyenlőtlenséget (a + 40 a' + c + c') — (b + b' + d + d') = y + y' adja, ahol y és y' az (A) és (B) szakaszok közötti viszonylagos egyenlőtlen sé' gek. Ha a (P) és (P2) vezetékpárok öszszeköttetéseit átváltjuk, míg a (P') és 45 (P3) vezetékpárok úgymaradnak, mint előbb, akkor az egyenlőtlenség (a + b'J c + d') — (a' + b + c' + d) = y —y' Ha a (P'), (P3) vezetékpárok szintén átváltatnak vagy mind a két vezetékpár 50 együtt, akkor ugyanazok az összegyenlőtlenségek, úgy mint y + y' vagy y — y' fognak fellépni. Kitűnik tehát ebből, hogy az összekötött vezetékeknek az egyenlőtlenség nagysága és viszonylagos iránya 55 szerint való alkalmas megválasztása útján az átbeszélési zavar a legkisebb mértékre csökkenthető. Hasonlóképen a fantomáramkör összegyenlőtlensége valamelyik oldaláramkörhöz képest az egyes szakaszok egyen- 60 lőtlenségeinek algebrai összegével egyenlő és ez kiegyenlíthető, ha a szakaszok összeköttetését az illető kapacitási értékeknek megfelelően foganatosítjuk. Az egyik szakasz vczetékpárjának a követ- 65 kező szakasz egyik vagy másik vezetékpárjával való összeköttetése folytán keletkező egyenlőtlenségek nagysága ellenőrzendő és megállapítandó, hogy mely egyenlőtlenségek összegeződnek vagy ki- 70 vonódnak az egyik vezetékpár vezetékeinelv a másik szakaszban kiválasztott vezetékpár egyik vagy másik vezetékével való összeköttetése folytán. Az átbesíélési zavarok három forrását 75 állapítottuk meg, úgymint: az egyenlőtlenségek a ké t oldal áramkör között és azon egyenlőtlenség, amely a fantomáriamkör és az egyik, illetve másik oldaláraimkor között fennáll. Ha azonban ezek 80 közül kettőnél a kiegyenlítés megtörtént, akkor ezzel az egyenlőtlenségek kiegyenlítésére alkalmas és lehetséges kombinációk ki vannak merítve úgy, hogy a harmadikniak kiegyenlítetlenül kell marad- 85 nia, amíg a két külcn szakaszt össze nem kötjük és a fennmaradt egyenlőtlenség a következő szakaszok összeköttetésénél szem előtt tartandó. A kapacitások meghatározása a szoká- 90 sos vagy a kívánatosnak tetsző módon alkalmas készülék felhasználásával történik, ennélfogva a meghatározási, illetve mérési műveletek részleteit nem ismertetjük. Tegyük fel, hogy két egymásután követ- 95 kező szakasz vezetékcsoportjait az 1. ábráiban a szakadozott vonalakkal megrajzolt és szokásos módon négyzet alakjában feltüntetett (20) mérőkészüléken át kísérletileg összekötöttük. A szakaszok végei a io( (21) szorítókkal vannak rögzítve és a készülékben a (22) vezeték révén egymással összeköttetésben állanak. A (22) vezetékek (23) elágazásokkal vannak ellátva, amelyek a rajzban fel nem tüntetett mérő- IOÍ műszerhez vezetnek. Ezután meghatározzuk a kapacitási egyenlőtlenségeket mindkét sziakasz egész hosszára. A vizsgálat befejezése után a vezetékeknek a mérőkészülékkel való összeköttetéseit oldjuk 110 és azután azokat végleg oly módon kötjük össze egymással, hogy a lehető legkisebb kapacitási egyenlőtlenségeit adják ós így a lehető legkisebb átbeszélési zavarok keletkezzenek, a fantomáramkör esz- 115 szes elemeinek tekintetbe vétele mellett.