88790. lajstromszámú szabadalom • Hőiónos erősítő készülék

csolatban azzal, hogy a kivezető elektróda és a bevezető elektróda, valamint az ionizáló forrás egymás közvetlen közelé­ben vannaK elrendezve, nagy áramerős-5 ségeit és kis feszültséget érünk el. Az 5. és 6. ábra szerint az (lb) bevezető elektróda két egymással összekötött huzal­darabból áll, melyek közös középpontból egymáshoz ferdén indulnak ki. A (2b) szál 10 a bevezető elektródára van tekercselve és attól alkalmas szigetelő anyag útján el van szigetelve, amint azt az alábbiakban a 9. ábra kapcsán ismertetjük. A kivezető elektróda vagy anóda két (3a, 3a) lemez-15 bői áll, amelyek az ionizáló forrás ellen­ek ező oldalain közvetlenül emellett vannak elrendezve. Megjegyzendő, hogy ezen áb­rákban, valamint a 9. ábrában feltüntetett foganatosítási alaknál a bevezető elek-20 tróda nincs az ionizáló forrás és a ki­vezető elektróda között elrendezve, mint­hogy kitűnt, hogy ez az elrendezés ezeknél a készülékeknél a hatásos működés szem­pontjából nem szükséges. 25 A 7. ábra szerint a bevezető elektróda egy vagy több derékszögű négyszögű (lc, 1c) lemezből készül és a rajzban két ily lemez egymással villamosan össze van kötve, mimellett egymás mellett fekvő 30 oldalélei egymástól kissé el vannak tolva és egymással párhuzamosak. A párhuza­mos élek között a (2c) ionizáló forrás fek­szik, az ionizáló forrás ily módon a be­vezető elektródában ezzel közös síkban 35 fekszik. A kivezető elektróda, amint a rajzból látható, az egymással villamosan összekötött derékszögű négyszögű (3c, 3c) lemezekből áll, amelyek az ionizáló forrás és a bevezető elektróda ellenkező oldalain 40 azokkal párhuzamosan vannak elrendezve. Ezen elrendezés mellett a bevezető elek­tróda az ionizáló forrás közelében fekszik és az ionizáló forrás, valamint a kivezető elektróda között a legkisebb gátló hatást 45 fejti ki. A kivezető elektródának nagy felülete van és szemben fekszik az ioni­záló forrással. A 8. ábrában feltüntetett foganatosítási alaknál a bevezető elektróda több, egy-50 mással villamosan összekötött és párhuza­mos (ld) huzalból áll. Az ionizáló forrás több (2d) szálból vagy csíkból van össze­állítva, mimellett a bevezető elektróda egyes (ld) huzalai az ionizáló forrás egyes 65 (2d) szálai között fekszenek. Ezen elren­dezés révén nagy szálfelület érhető el, amely kivezető áramkörben nagy áram­erősségű hőionos készülék hatóképességét fokozza, minthogy a bevezető elektróda különböző részei és az ionizáló forrás 60 egymás közvetlen közelében tarthatók. A kivezető elektróda ezen foganatosítási alaknál egymással villamosan összekötött derékszögű négyszögű (3d, 3d) lemezpár­ból áll, amelyek a bevezető elektróda és 65 az ionizáló forrás síkjának ellenkező ol­dalain ahhoz párhuzamosan fekszenek. A 7. és 8. ábrákban, továbbá az 1. ábrá­ban és az alább említett többi ábrákban a készülék egyes elemei a léghíjas (4) 70 edényben vannak elrendezve és a bevezető huzalok ezen edénybe be vannak for­rasztva. A 9. ábrában feltüntetett foganatosítási alaknál a bevezető elektróda két egymás- 75 sal összekötött (le, le) huzalból áll, vagy más szavakkal a bevezető elektróda úgy, mint az 5. ábrában feltüntetett foganatom sítási alaknál egyszerű huzalból készül, amely akképen van meghajlítva, hogy 80 több kar vagy szár keletkezik. A 9. ábra szerint a huzal akképen van meghajlítva, hogy az fordított U-alakú. Az (le, le) be­vezető elektróda alkalmas dielektromos anyaggal, például nikkeloxiddal van be- 85 vonva, amely a kívánt cél és hatás szem­pontjából kiválóan megfelel. Az ionizáló forrás vagy katóda a hevített (2e) szálból áll és az az (le, le) bevezető elektróda két szárára van tekercselve, miáltal az nagy 90 működési felületet nyer. A kivezető elek­tróda két (3e, 3e) lemezből áll, amelyek egymással, valamint a bevezető elektróda (le, le) szárai által képezett síkkal pár­huzamosak és annak ellenkező oldalain 95 fekszenek. A két (3e, 3e) lemez egymással villamosan össze van kötve és minthogy a feltüntetett készüléknél a kivezető áram­körben nagy áramerősséget kívánunk, az említett lemezek a (2e) ionizáló forrás 100 közelében vannak elhelyezve. A 10. ábrában feltüntetett foganatosí­tási alaknál a bevezető elektróda az (lf) lemezből áll. Az ionizáló forrás, vagyis (2f) szál ezen lemezre van tekercselve és 105 azt a lemez szélében kiképezett több (5) bevágás a lemezen kellő helyzetben tartja. Az ionizáló forrás az (lf) lemez két oldal­lapján fekszik és a lomez legalább azok­ban a pontokban, amelyekben a szállal no érintkezik, alkalmas dielektromos be­vonattal van ellátva. A kivezető elektróda két párhuzamos (3f, 3f) lemezből áll, amelyek az (lf) lemez ellenkező oldalain fekszenek és ezzel párhuzamosak. Amint 115 a rajzból látható, a (3f, 3f) lemezek az

Next

/
Thumbnails
Contents