88762. lajstromszámú szabadalom • Falazat

3Iegjelent 193Q. évi október hó 20

6-én. MAGYAR KIRÁLYI jKggfiL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88762. SZÁM. — VlII/a. OSZTÁLY. Falazat. Erdmeiiger Ferenc vállalkozó Berlln-Oraiiienburg-. A bejelentés napja 1923. évi március hó 27-ike. A közönséges lyukazott vagy áttöréses téglákból előállított szokásos falazat a következő hátrányokat mutatja: A teherhordó részeket egymással össze-5 kötő, az egyes építő kövekben lévő hídrészek szintén terhelés alá jutnak; a falazaton való melegátmenet elleni légszigetelés a téglák felső lapjainál és a habarcsrétegek közötti illesztési hézagoknál hiány-10 zik; az üregekben a •légszigetelés hiányos, mert ezek az üregek egymással csatornákkal vannak összekötve; valamely szabványos falazat egyes tég-15 Iáinak rétegről rétegre való kötése a falazat hosszirányában csekély (25 cm. hoszszú téglák esetén rendszerint csak 5y2 cm.) az illesztési hézagok száma, valamint az azokhoz használt habarcstömeg arány-20 lag nagy (a téglatömegnek kb. 30%-a), továbbá a kb. 6y2

cm. magas, 25 cm. hoszszú, szabványos tömör tégla törési szilárdsága aránylag kicsiny. Az egymás mellett fekvő téglák nincsenek kölcsönösen lehor-25 gonyozva. Mindezen okokból nem egészen egyenletesen hordó felfekvésnél valamely nagyobb falazattestnek belső összefüggése nagy mértékben veszélyeztetett úgy, hogy könnyen keletkeznek téglatörések, az il-30 lesztési hézagoknál pedig repedések, mihelyt talajsüllyedések következnek be, vagy a falazat egységes egész gyanánt egyik helyről egy másikra továbbítandó. A találmány tárgya mármost oly fala-35 zat, amelynél a felsorolt hátrányok el vannak kerülve. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának példaképem foganatosítási alakja van feltüntetve. Az 1. ábra a falazat egy részének függélyes keresztmetszete. A 40 2. ábra metszet az 1. ábrának A—B vonala szerint. A 3. és 4. ábrák a találmány szerinti építőkő részletét távlati ábrázolásban szemléltetik és pedig a 3. ábra a habarcs- 45 részekkel együtt, Az 1. és 2. ábrákon a pontokkal kitöltött felületrészek nem az építőkő harántmetszetének részei, hanem csak az építőkövek közötti anyagot, ill. habarcsot jel- 50 zik, vagyis a tulajdonképeni keresztmetszet körvonalait vastagon húzott teljes vonalak határolják. Minden egyes építőkőnek az 1. ábrán sűrűn sraffozott, teherhordó (a, al) és (a2) részei a reájuk nehe- 55 zendő teher irányvonalában egymás fölött vannak, tehát mindenütt alá vannak támasztva. Ezen (a, al) és (a2) részek mindegyik kőnél kétszer vannak a tágabban sraffozott (b, bl) hídrészek révén egy- 60 mással összekötve. Ezek a hídrészek a kövek felső lapjain, az átmenő, (d, dl) üregek vagy áttörések fölött, illetve alatt kiképezett (c, cl) hosszbarázdák folytán tehermentesítettek és így nincsenek an- 65 nak a veszélynek kitéve, hogy idő előtt pusztuljanak el a teher nyomása alatt, amelyet az építőkőnek alátámasztott részei még felvehetnek és ennél az elrendezésnél egyedül vesznek is fel. Ezzel a bi- 70 zonyos meghatározott méretekkel bíró falazat összhordképessége lényegesen fokozódik. Ez a kihajlási szilárdságra is vonatkozik, minthogy a köveknek alsó és felső (c, cl) hosszbarázdái a külső teher- 75 hordó (a, al) gerincekre való jó nyomás-