88742. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aluminium gyártására
— 5 — edénynek vele érintkezésbe jutó tartalmát nem fertőzi meg. Az edény első részéből olvadt fémet vagy egyéb anyagot a (40) csapolónyíláson keresztiül bocsátlia-5 tünk le, melyet rendszerint tömött faszénből vagy egyéb alkalmas anyagiból készült dugóval zárunk el. A cella belsejében a (29) szénifenékbéléstől felnyúló (45) oldallbélés túlnyúlik 10 az edényrészek közti kapcsolási helyen a felső edényrész felső széle közeiéiig, vagy akár ezen túl is, A gyakorlatban ezen oldalbélésnek minden esetben termikusan és elektromosan szigetelőnek kell lennie, 15 hogy a hűtőíköpenyek felé irányuló hővezetést csökkentse és hogy az edényben .elektrolitikus kezelésnek alávetett anyag bármely résziéinek az áram által való elkerülését meggátolja. A bélésnek kétnxiai. 20 lag kifogástalannak és elég hőállónak kell lennie ahhoz, hogy az elektrolitikus finomítás: művelet közben való felmelegedése köizben, illetve folytán meg ne olvadjon. 25 A finomítási művelet közben az aluniiniumötvözet, vagy az alumínium és cgyéib anyagok keveréke (46) olvadt alakban fekszik a cella fenekén. E fölött úszik az (olvadt (47) fürdő- Vagy elektrolytréteg s 30 viszont ezen egy (48) réteg olvadt alumi niium, melybe a felső elektródák annyira, pl. 2.5—5 crn-nyire nyúlnak be, hogy jó elektromos kontaktus biztosíttassék. Az olvadt rétegeket a cellában bármily al-35 kalmas módon, pl. az előzetesen megolvadt anyagoknak egymásután való beönjése révéin rendezhetjük el; az eredeti alumi, niuimréteg gyanánt a legtisztább beszerezhető fémet használjuk. A (33) ve-40 zetéksínek az elekfrolizáló (egyenirányú) áramforrás pozitív pólusához, a (37) vez.etéksínek pedig enneik negatív pólusához yannak kapcsollva. Az áram erősségének és feszültségének szabályozására tetszés 45 szerinti fel nem tüntetett saervek használhatók. Valószínű, hogy az áram áthaladása folytán az anódaféim felületén fluorvagy oxigén-anionok, vagy mindkettő tétetik szabaddá. Ezen anionok az anóda-50 ötvözetből alumíniumot és az ötvözetben jelen levő s az aluminiumniá.1 elektropozitívabb feirtőzményeket oldanak ki, de visszahagyják a kevésbbé elektrcpozitív fer'tőzimiényeket. Ez utóbbi fertőzmények 55 közül azok, melyeket az anionok megtámadtak volna, közvetlenül újból kiválni igyekeznek, mert ezen kevésibbé elektropozitív fémnek oxidjai, vagy fluoridjai és a velük érintkező alumínium között sekundar reakció megy végbe úgy, hogy 60 végeredményben csak alumínium és az ennél elefctropozitívabb tisztátlansiágcfc lépnek át oldott állapotban a fürdőbe. A ,1'ent ismertetett anódötvözetben nincsenek az aluminiumnál elektropozitívabb fer- 65 tőzmények úgy, hogy gyakorlatilag csak alumínium oldódik ki belőle, mindaddig, míg az ötvözet alumínium tartalma aránylag magas marad s a fent említett sekundar reakciók zavartalanul mehet- 70 pek végbe. Nátrium- és báriumfluoridot tartalmazó fürdő alkalmazása esetén a katódon az alumíniumon kívül .egy kevés bárium és nátrium is válik ki, melyeknek mennyi- 75 sége legalább részben az alkalmazott áramsŰTŰségtől és a fürdő quantitatív összetételétől függ. Úgy találtuk azonban, hogy úgy a bárium, mint á nátrium az üzemhőmérséken reagál az aüuminiuxn- 80 flucriddal s vele fómalumiiniumot és bárium-, illetve nátriumfluoridot képez. Ennek folytán mindaddig, amíg a fürdőben elegendő nagy arányban van alu-' miiniuímfluorid s a fürdő zavartalanul öb- 85 lítlieti a katóda-fémréteg alső felületét, a kaitódában bárium nem mutatható ki; ellenben az alumíniumban majdnem oldhat! an nátrium az üzemhőim ér séken gázalakban válik ki s kis részei elszabadul- 90 nak, mielőtt a sekundár-reakció révén újból oldhatnának a fürdőben. Ennek folytán a ka t óda fémben gyakran találni a nátrium nyomait, míg a nátriuím egy része az alumínium fölött fenntartott hő- 95 szigetelő kéregbe jut. Ez a mennyiség azonban rendszerint igein csekély, hacsak a fürdőt kellően olvadt állapotban tartjuk s alumininm-fluorid tai'talniíát nem hagyjuk túlságosan lecsökkenni. 100 Az eljárás egy előnyös fogásának tekintjük az elektrolizáló áramnak az anódához éis a katódától való olyan vezetését, hogy a cellában mágneses mező létesüljön. így pl. a feltüntetett készülék- 105 ben a felső vízszintes (37) haránt-vezeték sínekben és a (34) függélyes elektródákban, továbbá az alsó körülfutó vízszintes ,(33) sínekben és ía keskenyedő elosztóvágy kollektorlemezekben (31) folyó ára- 110 inok a cellákban úgy függélyes, mint vízszintes összetevőkkel bíró hatalmas és nem egyenletes mágneses mezőt létesítenek. Az elektrolytnak akár az anódaötvözethez, akár a felső fémréteghez viszonyí- 115 tot: t aránylag nagy fajlagos ellenállása folytán az áramsűrűség az elektrolyt egész vízszintes keresztmetszetében s így