88725. lajstromszámú szabadalom • Kályha

Megjelent 19SO. évi október lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88725. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Kályha. Vörös János kéményseprő Pécs. A bejelentés napja 1922 évi február hó 23-ika. Az ismeretes kályhák nem felelnek meg teljesen a támasztott követelményeknek, mivel legnagyobb hátrányuk, hogy az általuk termelt meleg nem áll arányban fi a fogyasztott tüzelőanyaggal. E kályhák tehát nem elég gazdaságosak, aminek oka abban keresendő, hogy a füstgázok a tűzszekrényből egyenesen a kályha tetejéig vonulnak fel, illetőleg csak rövid fordu-10 latot végeznek a kürtőig vezető útjukban s így a bennük rejlő meleg nagy részét kihasználatlanul magukkal ragadják A találmány tárgyát képező kályha a fenti hátrányok kiküszöbölését célozza s 15 lényege abban áll, hogy a tűzszekrény felett a kályha palástja által bezárt térben, kívülről működtethető, tisztító súlyokkal ellátott, több sor álló füstcső van elrendezve, melyeken át a füstgázok. 20 többszörös fordulattal távoznak el a kürtőbe. A füstgázok ily módon való elvezetése által, az eddigihez képest, 40—50%-os tüzelőanyag megtakarítást érünk el, emellett a korom könnyűséggel, a legrövidebb 25 idő alatt, tiszta munka mellett távolítható el, amennyiben e célra a füstcsövekben alkalmazott leereszthető tisztító súlyok a csövek belső oldalát lesúrolják. A találmány tárgya a mellékelt rajzon 30 példakép vett foganatosítási alakjában van feltüntetve és pedig az 1. ábra a kályha függőleges hosszmetszete a 2. ábra I—I .vonala szerint, a 2. ábra ugyanily hosszmetszet az 1. ábra 35 II—II vonala szerint, a 3. ábra a kályha keresztmetszete a 2. ábra III—ül vonalán át, a 4. ábra pedig a 2. ábra egy része nagyobb léptékben. 40 A kályha, ismert módon, a talapzatot a (g) palásttól elkülönítő (n) öntöttvas fedőlappal van ellátva, mely alatt az (a) tüzelőtér és a (b) hamuszekrény foglal helyet. A (g) palást belsejében több, esetünkben három sor, alul nyitott (c) füst- 45 cső van az (n) fedőlapból kiemelkedően úgy elrendezve, hogy a csövek köz meghagyásával vannak egymás között és a kályhapalásttól elhelyezve. A csövek közül a mellső sor csövei felső részükön zár- 50 tak, a második sor csöveinek felső része, az (e) összekötő csöveken keresztül, a harmadik sor csővel közlekedik, mely alul, a kályhatalapzat hátsó részébe beépített (f) koromláda felett lévő füstkivezető kür- 55 tőbe torkol. Ez elrendezés következtében a füstgázok, az (a) tüzelőtérből jövet, az else sorbeli csövek felső végéig jutnak s onnan visszafordulni kényszerülnek s be- 60 lépnek a második sor csőbe, amelyen keresztülvonulva az (e) összekötő csöveken áthaladnak a harmadik sorba s azon levonulnak a koromládáig s végül innen a kürtőbe. Utóbbi a szokásos szabályozóval 65 és a tisztítására való elzárható nyílással van ellátva. Három (c) füstcsősor esetén — a rajztól eltérően — az első és második sor füstcsöveinek felső végét is ilyen (e) össze- 70 kötőcsövek segélyével lehet egymással összekötni úgy, hogy az első sor csöveiben felszálló füstgázok ez (e) csöveken át, a második sor csöveibe és innen, az ezekben felszálló füstgázokkal együtt, a raj- 75 zolt (e) összekötőcsöveken át, a harmadik sor csöveibe jutnak. Négy (c) fűtőcsősor esetén az elrendezés olyan lehet, hogy a füstgázok a két középső sor csöveiben szállnak fel, azután (e, e) összekötőcsöve- 80