88691. lajstromszámú szabadalom • Égési erőgép

kihasznált égéstermékeket kilöki, (27)-tel van jelölve. Ez a kipuffogócső általában minden egyes henger számára egy (27a) csőelágazással van ellátva. A (27a) cső az 5 (1) henger középső részénél végződik, ahol a körbenfutó (6) kipuffogójárat és a (7) kipuffogónyíiások vannak elrendezve (2, ábra). Bármely tetszésszerinti hűtőrendszer alkalmazható, például az (la) sugár-10 irányú tárcsák rendezhetők el a henger egész felületén. A henger fölül és alul általában nyitott; külön darabokban önthető, melyeket azután (6) és (63) csavarorsók segélyével egymással szilárdan ösz-15 szeesavarunk. Az (1) henger furata fönt és lent kisebb, mint középső részén, mely az (A) és (B) robbanókamrákat képezi. A két külső rész között, tehát a robbanókamrában dolgozik 20 a dugattyú legnagyobb átmérőjű (8) része. A henger felső és alsó végeiben dolgoznak a dugattyú üreges toldatai, melyek a dugattyú fejeire fel vannak téve. Ezek ugyanolyan átmérőjűek, mint a dugattyú 25 íőteste és a középső (9) keresztmetszet kőt oldalán fekvő részek. A dugattyú egy üreges hengerből áll, mely belül mindenhol egyforma átmérőjű, kívül azonban egy (8) középső résszel van 30 ellátva, melynek átmérője nagyobb, mint a (2) és (5) részeké, melyek a (8) középső rész és a felső (33), illetve az alsó (34) fedél közt fekszenek. A (2) és (5) részek belseje képezi a (C), illetve (D) előkompresz-35 sziós kamrát. A (2) részen a (33) fedél fölött egy felül nyitott hengerszerű (32) toldat van elrendezve, mely a (4) hengeren a (33) fedéllel és a (28) vezetékkel van összekötve. A dugattyú (5) része a (34) fedél 40 alatt egy (9) üreges toldattal van ellátva, mely az (1) henger alsó részében, a (B) kamra alatt mozog, amint már leírtuk. A (C) és (D) kompresszióterek egy szilárd (3) válaszfal, vagy membrán segélyével, 45 melyen az üreges henger csúszik, egymástól el vannak választva, úgy hogy a (C) és (D) előkompressziósterek nagysága folytonosan és felváltva változik, azaz nagyobbodik és kisebbedik. Ilymódon az 50 ezen kamrákban lévő robbanókeveréket a (3) membrán előkompressziónak veti alá, A membránt egy (31) rúd tartja, mely annak közepén mereven van megerősítve és a (33) fedélen lévő (28) vezetéken keresz-55 tülnyúlik. A (28) vezeték egy (64) tömszelencével van ellátva tömítéses összeköttetés létesítésére. A (31) rúd felső végét egy (15) keresztdarab vagy keret tartja, mely az (1) henger felső végén szilárdan van megerősítve. Ilymódon a (3) 60 válaszfal az (1) hengerhez képest szilárd helyzetet kap és egyúttal az üreges dugattyút két előkompressziós térré osztja. A (C) kamra a (33) fedél mellett (23) nyílásokkal van ellátva, melyek a dugattyú 65 ide-oda mozgásánál egyszer a (24) körbenfutó töltőnyílással, azután pedig az (A) robbanókamrával közlekednek. A (D) kamra a (34) fedél mellett (26) nyílásokkal van ellátva, melyek egyszer a (25) töltő- 70 nyílással, azután pedig a (B) robbanókamrával állnak összeköttetésben. A (34) fedél mellett célszerű a dugattyút a (26) nyílások között fekvő 30 bordákkal merevíteni. 75 Midőn a dugattyú löketének felső határát elérte, a (23) nyílások a (24) töltőnyílással közlekednek, úgy hogy a (23) nyílásokon át egy gázadag léphet a (C) kamrába. A (C) kamra térfogata és be- 80 fogadóképessége ekkor a legnagyobb, mivel a (33) fedél a középső szilárdan álló (3) résztől ekkor van a legtávolabb. Ha most a dugattyú a másik helyzetéhez halad, vagyis löketének másik határához ér, 85 a keverék mindaddig komprimálódik, míg a (23) nyílások a (A) robbanókamrával összeköttetésbe lépnek (lásd az 1. ábrát), a (C) kamrában való előkomprimálást tehát elértük. Az így komprimált keverék 90 további komprimálás és gyújtás céljából az (A) kamrába szoríttatik. Midőn a dugattyú a henger alsó végén van (mint az 1. ábrán feltüntetett esetben), akkor a (D) kamra, melynek tér- 95 fogata ekkor a legnagyobb, a (26) nyílásokon át a körbenfutó (25) töltőnyílással közlekedik. Ez a kamra tehát a (25) nyíláson át frissgázadaggal tölthető meg, ez a töltés a dugattyú következő lökete alkalmá- 1ck val komprimálódik és a komprimálás után a (26) nyílásokon át a (B) robbanókamrába jut, mihelyt ezek a nyílások a (B) kamrával közlekednek. Az (A) és (B) kamrákban a keverék egy második végkompresz- ioí sziónak vetődik alá, mire alkalmas eszközök, például a (70) gyújtógyertyák segélyével a gyújtás eszközölhető. A gép működésénél az egyes részek, ha feltétetlezzük, hogy a dugattyú az (A) ll( kamrában bekövetkezett robbanás folytán jutott löketének alsó határához, az 1. ábrán feltüntetett helyzetet foglalják el, mikor is az (A) kamrából a kipuffogás a (7) és (6) nyílásokon át végbemegy, míg ílí az (A) kamra a kipuffogás fölött a (C) kamrából a (23) nyílásokon át újra megtelik. Egyidejűleg bekövetkezik egy előző-