88662. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhydrogének finomítására

1 Megjelent 1930 . évi október hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88662. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás szénhydrogének finomítására. V. L. Oil Processes Ltd. cég- Westminster. A bejelentés napja 1924. évi május hó 1-je. Angolországi elsőbbsége 1923. évi november hó 14-ike. A találmány szénhidrogéneknek, külö­nösen könnyebb szénliidro'géneltnek elgő­zösített állapotban való finomítására vo­natkozik és főcélja, hogy vislszatartaulk 5 bennük a finomított olajos alkotórészeket, amelyek pl. mótor tüzelési célokra benne hagyhatók, de az eddig szokásos kezelés­sel eitávcilítíattak. A szokásos módszer szénhidrogének 10 finomításáa'a az, hogy a nyers de0z,til;látui mot erős kénsavval, azután pedig alkálié­val mossák, mimellett a sav eltávolítja a káros alkotórészeket, ame.lyek a végter­mék színét ronjták és polimerizláilódásra 15 hajlamosak. A sav egyidejűleg bizonyos telítetlen alkotórészeket is eltávolít, me­lyek mótortüzeliőanyag szeniípointjábói benne maradhatnának, sőt előnyösek is volnának. Az ilyen finomítő műveleteikből 20 származó veszteség a kezelt anyag 25—28 % -ára emelkedhet. A jelen találmány szerint a nyers szén­hidrogéin desztillátumát '(miután azt a legtöbb esetben gyenge sav éö alkiáli ha-25 fásénak vetettük alá) olyan nyomás alatt, mely a gőzzéalakkulást megakadál yózza. a legmagasabb forráspontú alkotórész; normális forráspontja feletti hőmérsék-i letre hevítjük és ekkor gőzzé expandáltat-80 juk oly fűtött szűrőkamráiban, amely po­limerizáló hatású anyagot tartalmaz, amely a polimerizációt és a nem kívánar tos alkotórészeik 'különválásiát idézi elő. Ha a szénhidrogéneket sízén, lignit vagy 85 máseffélék desztillációja útján állítottuk elő és így azok fenolokat és bázisokat is tartalmazhatnak, kamrasatvval (amely a szokásos kezelésnél alkalmazott savhoz képest gyenge) és allkáliával foganatosí­tó tott előkezelés szükséges. A desztillációt 180°—200°-os hőmérsék­leten és négyzetcentiméterenként 9—10.5 kg körüli nyomáson foganatosíthatjuk. A desztillációt két vaigy több fokozatban isi végezhetjük, amikor két vagy több friak- 45 ciót kapunk, megfelelően a végtermékek­nél megkívánt forráspont sorozatnak, pl. két frakciót 130°-ig és kettőt 130°—200'* kö­zött. A frakciókat ezután külön kezeljük. Az előzetes kezelésnél használt sav és 50 alkáli mennyisége a sziénhidroigén termé­szetétől függ', de a de'siz'tillátum súlyára számított megközelítőleg 2 százalék 65%-os (kamrasav) és 5 százalék 10%-os marónátron-oJdat körül van. A sav kon- 55 centrációja és az alkalmazott mennyiség jóval kiseíbb, mint a szokásos eljárások­nál. Ekvivalens mennyiségű kénsav kon­centráltabb alakban káros hatású volna. Ezen előzetes kezelés célja a szabad sa- 60 valk és bázisok, u. m. fenolok eltávolításia és az alkalmazott sav és alkáli mennyisé­gének az ilyen alkatrészeik jelenlevő mennyisiégével kell arányban álllniia. A hasznos telítetlen alkotórészek, melyeiket 65 az erős sav eltávolít, nem lesiz.nék kivá­lasztva. A mosott szénhidrogének hevíté" sét kb. 10—20°-kaI a legmagasabb foirrá:s­pontú alköitórésEiük forráspontja fölé he­vítjük és a szvrőkaimrát floridinnal, 70 bauxittal, akciv szénnel vagy más alkal­mas tisztító anyaggal töltjük meg, elő­nyösen granulált alakban, mimellett a kamrát olyan hőmérsiékleten tartjuk, amely a kamrából a szolkáisos típusú kon- 75 denziátarofcba áthaladó gőzök lecsapódá­sát meggátolja. Ott, ahol a szűrőkamráiba való expan­dállás végbemegy, valamiilyen hordozó gázát vezetünk be, mint példáiul hidrogént 80

Next

/
Thumbnails
Contents