88634. lajstromszámú szabadalom • Centrifugáló öntőgép és eljárs az öntőforma hűtésére
vízköpenyt meghatározott legkisebb vastagsággal méretezzük és pedig előnyösen legalább olyan, vagy kevéssel nagyobb vastagsággal, minit az öntendő eső falá-5 nak vastagsága, miközben a köpeny bebocsátó nyílásán át folytonosan vizet vezetünk be nyomással és a köpeny számára oly egy vagy több vízkibocsátó nyílást alkalmazunk, amelynek keresztmet-10 szete kisebb, mint a bebocsátónyílás keresztmetszete. Más szavakkal a találmány lényege meghatározott vastagságú gyűrűs vízköpeny létesítésében áll, amely a centri-15 fugális csőöntőgép forgó formáját gyakorlatilag egész hosszában körülveszi és mindig nyitott be- és kibocsátó nyílásokkal van ellátva (de szelepek is alkalmazhatók, avégett, hogy a be- és kibocsátó 20 nyílások keresztmetszetei között levő arányt változtatni lehessen), továbbá a találmány lényegéhez tartozik még az, hogy a köpenybe a bebocsátónyíláson folytonosan vezetünk be vizet elég nyo-25 mással arra, hogy előre meghatározhassuk azt, hogy a víz a köpenyen át lényegileg állandó nyomással és a köpeny minden részében lényegileg egyenletes hőfokon folytonosan keringjen. Megjegy-30 zendő, hogy a találmány' tárgyát képező gép egyes részeit egy másik találmányi leírás részletesebben is ismerteti és ábrázolja. A találmány tárgyát a következő le-35 írás, kapcsolatban a mellékelt rajzzal ismerteti, amelyen az 1. ábra a centrifugáló csőöntőgépnek körülbelül közepén át vett függélyes hosszmetszetét mutatja, a 40 2. ábra függélyes keresztmetszet az 1. ábra 2—2 vonala szerint, amelyen a formának vízfceringés útján való forgatására szolgáló propellerszárnyak láthatók a forma egyes részletei nélkül, a 45 3. ábra függélyes keresztmetszet az 1. ábra 3—3 vonala szerint, a 4. ábra függélyes keresztmetszet kb. az 1. ábra 4—4 vonala szerint, az 5. ábra az 1. ábrán látható géptől szer-50 kezeitileg kis mértékben eltérő gép formájának baloldali végrészét az 1. ábrához hasonló metszetben mutatja, végül a 6. ábra függélyes metszet az 5. ábra 6—6 vonala szerint. 55 Amint az 1—4. ábrákon látható, az előnyösen szakaszokból összeállított (1) köpeny alkalmas módon, pl. (2) lábakon vau alátámasztva. A köpenyen belül a (3) forgóforma van elrendezve, amely előnyösen az (51) golyóscsapágyakban forog. 60 A (3) forrna és az (1) köpeny között levő gyűrűs tér az (52) vízköpeny számára van alkalmazva, amelyben a találmány értelmében a víz alkalmas nyomással folytonosan kering. A vizet a jelen esetben nyo- 65 mással egyetlen bebocsátónyíláson át a köpeny fenekén, a középen elrendezett (4) csövön vezetjük be. A víz a forma hűtése után a gépből az (53) csöveken át távozik el, amelyek célszerűen a (2) lábakban 70 vannak elrendezve. A (3) forma mindegyik végénél, ahol a víz az (52) vízköpenykamrát elhagyja, a (3) formán (26) szárnyak és az (1) köpenyen (27) szárnyak vannak alkalmazva, amelyek turbi- 75 nát alkatnak, úgy hogy, amint a víz az (53) csövek felé keringeni kényszerül, a (26) szárnyakra hat és a (27) szárnyakra visszahatást gyakorol, miáltal a forma forgatását eszközli. 80 A találmány értelmében a (4) cső beboesátókeresztmetszete a (26) szárnyak között levő tér keresztmetszeténél annyival nagyobb, hogy tekintetbe véve a víznek a turbinát működtető munkája által a víz 85 keringéssel szemben kifejtett ellenállást, a találmány értelmében az (52) vízköpenykamráhan folytonosan keringő víz a kellő nyomás alatt tartatik. Ennek a nyomásnak a vízbebocsátó nyílásnál való 90 szabályozása végett a (4) cső beállítható (80) szeleppel van ellátva. Az öntvényt úgy az 1., mint a 3. és 4. ábrán (T) jelzi. Az 1. ábrán látható, hogy a vízköpe-nykamra vastagsága több mint 95 kétszer olyan nagy, mint a cső falának vastagságba; a legjobb eredmények érhetők el, ha a vízköpeny vastagsága legalább olyan nagy, mint a forgóformában formázott cső falvastagsága. 100 A köpenyben való vízkeringésnek nyomás alatt való fenntartása a találmányra nézve lényeges. Ámbár a forma forog és eközben egész felületét a köpenyben levő vízhez képest mozgatja, ez mégsem elég- 105 séges, mert kitűnt, hogy a forma egy része magasabb hőfokú, mint többi része. Ez a rész a forma tengelyével párhuzamos az a vonal, amelynek mentén a fémet kezdetben beöntik. A fém beöntésé- 110 nek pillanatában a forma külső oldalán azzal a vonallal szemben, amelynek mentén a beöntött fém először hevíti a forma belső oldalát, gőz fejlődik. Emiatt a víznek a formához tapadása — jobb hiányá- 115 ban ezzel a kifejezéssel élve — nem abszolút, hanem relatív, vagyis nem egyen-