88613. lajstromszámú szabadalom • Légujjas villamos izzólámpa

ségű részei egymástól vannak. Ennek az a hatása, hoigy a negatív thermionok inkább a pozitív anódarészhez áramlanak, mint az izzószálnak pozitív végéhez és 5 így ez nincs kitéve a leégés veszélyének. Minthogy az izzószál-végek polaritását előre megszabni nemi lehet, a gyakorlatban mindkét eleiktródát a találmány szerint képezzük ki. 10 Ilyen elektród a-elreiridezése,ket vázlatosan mutatnak a 2—5. ábrák, melyeken a jobb áttekintés kedvéért az izzószál zegzug vonalait egy síkba kiterítve ábrázoltuk. A lámpában tehát az (5) és (5') pon-15 tok összeesnek. Magától értetődik, lxogy az itt megadott elrendezéseket az izzószálnak összes alakjainál (pl. spirális) alkalmazhatjuk megfelelő módosításokkal. 20 A 2. ábra szerinti foganatosítása alaknál az (1) és az (1') elektródák a felső tar-tókoszorúig folytatódnak és itt visszahajlíttatnak, nagyjából a (2), illetve (2') izzószál-végek irányában. Minthogy az 25 elektródák vastagsága olyan, hogy bennük gyakorlatilag nincs pontenciálesés, a potenciál egész kiterjedésükben tehát magasabb, vagy legalább is neim alacsonyabb, mint az izzószál csatlakozó (2, 3, 30 2", 3'), stb. részeibein. Ennek következtében, ha a vezetékáraim mellett ionizációs árain is fellép, a negatív ion-áramot teljesen az (1') elektróda fogja fel, míg a (2, 3) stb. izzószál részeken csak a veze-35 tékáram folyhat át. Kísérleteink beigazolták, hogy ily elrendezés mellett az izzószálat nem is lehet leégetni. Ha ily lámpát szándékosan túlságos gázosán állítunk elő és túlfeszültséget alkalmazunk. 40 úgy inkább maga az anódikus elektróda jön izzásba pl. a (4)-el jelölt helyen éís leolvad, mielőtt maga az izzószál kárt szenvedne. Ugyanilyen hatása van a 3. ábrán be-45 mutatott elrendezésnek, mely különösen spirál izált izzószál esetén használható. Ha az első zeg-zúg vonal első felét esetleges szerkesztési okokból nem akarjuk a 2. ábra szerinti elektróda számára felál-50 dozni, akkor pl. a 4. és 5. ábra szerinti kiviteli módokat választhatjuk. Ezeken a (2) és (2') izzóiszálvégek az eddig általánosan szokásos módon vannak az elektródákkal összekötve, egyidejűleg azonban 55 külön (6) és (6') toldatok vannak az elektródákon elrendezve, melyek egészíben vagy felerészben vagy még kisebb részükben (mindenkori hosszuk szerint) az izzószálak szomszédos részeit az ionárammal szemben védik. Ezek a toldatok 60 nagyjából a szomszédos izzószálszakaszok irányában futhatnak, de más elrendezésűek, pl. szaTvalakviak, is lehetnek. A 6. ábra szerint magának az izzószálnak oly (7, 7') szakaszait alkalmazzuk 65 elektród atoldat gyanánt, melyeken az áram át nem halad. A találmány hatásának tökéletesítését, azáltal érhetjük el, hogy az ion-felfogó részeken (vag'y közelükben) oly vegyi 70 anyagokat, pl. foszfort alkalmazunk, melyek a léghíj jas lámpáiban visszajmaradt gázokat magáiban véve ismert módon megkötik. Ezeket az anyagokait azonban a jelen találmány szerint kizárólag a 75 védőszerveken kell elrendeznünk, vagy pedig magukat a védőszervekeit kell egészben vagy részben alkalmas foszforvegyületekből, pl. rézifoszifidból készítenünk. A védőszerveknek az ion-lökések 80 okozta felmelegedését ugyanis, amint ezt fentebb ismertettük, a vegyi anyagok, pl. foszfor, automatikus adagolására használjuk ki, aminek tekintettel azokra a nehézségekre, amelyekkel a foszfor pontos 85 adagolása a lámpában jár, igen nagy a jelentősége. A védőszerveken elrendezett foszfornak előre nem látható űj műszaki hatását a következőkben kívánjuk megmagyarázni: 90 A lámpát előégetésnél egyenáramforrásíhoz kapcsoljuk és a lámpaáram feszültségét lassan fokozzuk. Ekkor a gázimaradékokon ionizált áram megy keresztül és a hozzáütődő negatív thermionok a védő- 95 elektródát lassanként felmelegítik, miáltal a foszfor lassan elgőzölög, eközben működni kezd és a jelenlevő gázímaradékokat leköti. Minthogy már most a gázmaradékok eltűntek, az ionizált árain egyidejűleg 100 megszűnik és ezzel a védőelektróda további felmelegedőse ég a foszfor további elpárol gása is megakadályozltatik. Ez a folyamait automatikusan megy végbe és sem több, sem kevesebb foszfor neim fej- 105 lődik, mint amennyi a gázmaradékok lekötéséhez szükséges. Ha már most a lámpa üzemi használatakor az első égési órákban a lámpa alkatrészeiből még gázok szabadulnak fel, úgy a védőelektró- 110 dán elrendezett foszfornak vagy a foszforvegyület még meg nem bontott részének maradéka működni kezd és pedig ismét automatikus módon.