88605. lajstromszámú szabadalom • Maghántológép

Megjelent 193Q. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI S^Bfe SZABADALMI BHtrtsAG SZABADALMI LEÍRÁS 88605. SZÁM. — X/i. OSZTÁLY. Maghántológép. Herz Jenő gyáros Miskolc. A bejelentés napja 1924. évi január hó 3-ika. Magvaknak hántolása eddig majdnem kizárólag kőjáratokon, tisztán koptatással történt, ami egyrészt aránylag nagy anyagveszteséggel járt, másrészt pedig 5 túlnagy munkát igényelt és a köveknek gyakori ntánvágását tette szükségessé. A tisztán desintegrátorok elvén készült hántoló gépek, melyeknél a magvakat gyorsan forgó tengelyen alkalmazott la-10 pátok egy szilárd falhoz röpítették, sem váltak be eléggé a gyakorlatban, mert a héjtalanítás még a magvaknak többszöri í'elöntése dacára sem volt eléggé tökéletes. A röpítő erő által a szilárd falhoz 15 nagy sebességgel hozzáütött magvaknak héja ugyanis ezen ütés következtében megreped, de nem mindig válik le tökéletesen a magbélről, úgy hogy a magbél között még sok héj marad, vagy pedig az 20 osztályozásnál a maghéjjal még aránylag sok magbél távozik, ami mindenesetre nagy veszteséget képez. A fentiekkel szemben a találmány tárgyát képező hántoló gép úgyszólván tö-25 kéletes munkát végez, mert a magvakat egyetlen munkamenet alatt többszöri hatásos ütésnek veti alá, úgy hogy a maghéjak föltétlen biztosan és lehető sok helyen megrepednek, másrészt pedig ezeket 30 a megrepedt héjú magvakat arra is kényszeríti, hogy egymáson dörgölődjenekí ami által a héjnak leválása a magbélről feltétlenül biztosítva van. A találmány tárgyát képező hántoló 35 gép lényegében egy forgathatóan ágyazott dob palástján és egy ettől kellő távolságban alkalmazott ütköző felületen csavarvonal mentén alkalmazott sugárirányú vagy közel sugárirányú, célsze-40 rűen lapátszerű fogakból áll olyképpen, hogy a dobnak fogai a dob forgatásánál az ütközőfelületnek fogközeibe nyúlnak bele, illetőleg azokban mozognak el. Az ütközőfelület helytállóan lehet alkalmazva, vagy pedig ugyancsak mint for- 45 gódob lehet kiképezve, mely a másik dobbal ellentétes értelemben forog. A csatolt rajznak 1. és 2. ábrája a hántoló gépnek két, példakénti kiviteli alakját harántmetszetben tünteti fel vázla- 50 tosan. Az 1. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál az állítható (B) tolókával ellátott (A) garathoz csatlakozó tokban a (D) dob van forgathatóan ágyazva. A (D) dob kerü- 55 létén csavarvonal mentén (E) fogak vannak alkalmazva, melyek sugárirányban, de még célszerűbben csak közel sugárirányban nyúlnak ki a dobból. A (D) dobtól kellő távolságban helytállóan al- 60 kalmazott (IJ) ütközőfelület ugyancsak (F) fogakkal van ellátva, melyek az (E) fogakkal szembenéznek és úgy vannak elrendezve, hogy a (D) dob forgatásánál az (E) fogak az (F) fogak fogközeibe 65 nyúlnak be, vagyis az (F) fogak között haladnak el. Az (E) és (F) fogak célszerűen lapátalakúak. A magvak az (A) garatból a (B) tolókával szabályozható mennyiségben a (D) 70 dob és (L) ütközőfelület közötti (C) munkatérbe jutnak, ahol azokat a gyorsforgásban tartott (E) fogak az (L) ütközőfelülethez, illetőleg az (F) fogakhoz röpítik. A felső sor (F) fogakról a magvak a 75 fogközökön át a következő sor fogaira jutnak miközben újból az (E) fogak röpítőhatásának vannak alávetve és egyúttal hatásosan egymáson dörzsölődnek is. Az (E) fogaknak csavarmenetszerű 80