88552. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép öntőmagok készítésére
- Megjelent 193Q . évi október hó 15 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 88552. SZÁM. — XVI/g. OSZTÁLY. Eljárás és gép öntőmagok készítésére. Buják István technikus Budakalász. A bejelentés napja 1923. évi augusztus hó 30-ika. Jelen találmány tárgya eljárás és gép öntőmagok készítésére, mely különösen kisebb méretű öntőmagoknak tömeges előállítására alkalmas. A kisebb magokat ed-5 dig is mintázás útján állították elő, azonban különös nehézséget okozott az efajta öntőmagok gyors és tömeges előállítása annál is inkább, mivel az öntőmagok rendszerint megsérültek a mintázószekrényből 10 való kivétel, ill. a szárítókamrákba való szállítás közben. A jelen találmány szerinti eljárással és géppel mindezen hátrányok kiküszöböltetnek. A gép lehetővé teszi, hogy az öntőmagok mintázására szol-15 gáló fél mintaszekrények könnyen és gyorsan, fáradság nélkül legyenek a mindenkor szükséges munkahelyzetükbe hozhatók, és hogy a megmintázott öntőmagok sérülés nélkül, gyorsan és könnyen legye-20 nek a mintaszekrényből eltávolíthatók. Jelen találmány segélyével az öntőmagok két felét két külön félmintaszekrényben állítjuk elő, melyeket azután egyesítünk. Az egyik félmintaszekrény eltávolítása, 25 ill. leemelése akadályokba nem ütközött eddig sem, viszont akadályokba és nehézségekbe ütközött a még lágy öntőmagnak a másik félmintaszekrényből való eltávolítása. Mivel a még lágy öntőmag-80 nak legcsekélyebb érintése vagy ütődése már sérüléseket és alakváltozásokat okoz, jelen eljárás szerint az öntőmagokat olykép távolítjuk el a félmintaszekrényből, hogy a mintaszekrény fölé homokágyat 35 öntünk, mely az öntőmagoknak a mintaszekrényből kiálló felét teljesen elborítja, azután ezen homokágyat a mintaszekrénynyel együtt átfordítjuk, miáltal a félmintaszekrény leemelhető és az öntőmag vissza-40 marad a homokágyban, amelyben és amellyel együtt vitetik sérülések kizárásával a szárítókamrába. Jelen rajzon látható e gép példaképpeni kiviteli alakja, amelytől a gyakorlatban lényegének érintése nélkül számos 45 eltérés is képzelhető. Az 1. ábra a gépnek vázlatos nézetét a mintázás megkezdésekor, az la. ábra hozzátartozó részletét metszetben, a 50 2. ábra metszet az 1. ábra A—B vonala szerint, a 2a. ábra részletet mutat felülnézetben, a 3., 4. és 5. ábrák a gépnek további munkahelyzeteit mutatják vázlatos oldal- 55 nézetben, 4a. és 5a. ábrák a mintaszekrényeken át eszközölt metszeteket mutatnak, a 4. és 5. ábrák szerinti helyzeteknek megfelelően, 60 6—10. ábrák végül különböző munkahelyzeteket mutatnak, melyek a még lágy magnak a mintaszekrönyből sértetlen állapotban való eltávolítási módját szemléltetik. 65 Az 1. ábrán kezdő helyzetben látható a gép, amelyben az azonos kiképzésű (b) és (c) fél mintázószekrények egymás mellett vannak elrendezve, úgy hogy azokba a fél öntőmagok ismert módon bemintáz- 70 hatók. Az la. ábrán metszetben látható az egyik (b) mintaszekrény, melyben a (d) gipszminta oldhatóan és kicserélhetően van beerősítve, pl. azáltal, hogy a mintaszekrény egyik (e) oldalfala ferdén 75 alá van metszve és evvel átellenesen a mintaszekrényben egy ugyancsak ferdén alámetszet (f) léc van (g) csavarok segélyével elállíthatóan elrendezve. Világos, hogy a (g) csavarok meghúzásakor a (d) 80
