88547. lajstromszámú szabadalom • Robbanó mótor

- Megjelent 193Q. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88547. SZÁM. — Ycl/2. OSZTÁLY. Robbanómótor. Aster Lajos műegyetemi hallgató Budapest. A bejelentés napja 1923. évi április hó 30-ika. Jelen találmány tárgya robbanómotorra vonatkozik és a robbanómótor szerkezeti berendezésének egyszerűsítését, olcsóbbá tételét, valamint üzembiztonságának növe-5 lését célozza. A robbanómotoroknak egyik lényeges alkotórésze a gyujtókészülék. Régebben az izzócsőgyujtást alkalmazták, újabban pedig az elektromosgyujtást. Előbbi nem megbízható, különösen nehez­ít) kes az indítás, utóbbi viszont költséges és a gyújtógyertyák bekormozódása folytán könnyen keletkeznek üzemzavarok. Jelen találmány szerint a régi izzócsövet elektro­mosan izzított fémszállal helyettesítjük, 15 mely kiküszöbölve az eddigi gyújtó készü­lékek hátrányait, azoknak előnyeit egye­síti annál is inkább, mivel az izzószálnak a gyujtótérben való elállításával a gyúj­tási időpont is pontosan beszabályozható. 20 Kéttaktusu motoroknál újabban elő­kompresszióra a íorgattyú-házat, az ú. n, kártert használják fel, ahonnan azután az előkomprimált gázkeveréket a munkahen­gerbe vezetik. Jelen találmány szerint a 25 gázkeveréket a forgattyú-háztérből a munkahengerbe a dugattyúrúdban kiképe­zett átömlő csatornán át rés-vezérléssel juttatjuk, mely megoldás a lehető legegy­szerűbb és legolcsóbb szerkezetet igényli 30 csak. A rajzon egyik példaképem kiviteli alakja látható jelen találmánynak, mely­től a gyakorlatban lényegének érintése nélkül számos eltérés is képzelhető. Az 35 1. ábra a jelen újfajta gyujtókészülékkel felszerelt kéttaktusu mótor függélyes hosszmetszetét mutatja, míg a 2. ábra magának a gyujtókészüléknek metszetét mutatja nagyobb léptékben. Jelen találmány szerint tehát a (4) 40 munkahengerben ide-oda mozgó (3) du­gattyú (7) dugattyúrúdjában (8) csatorna van kiképezve előnyösen azáltal, hogy a dugattyúrúdat csőalakra készítjük. A ki­puffogást ismert módon a (6) résekkel ve- 45 zérelhetjük, melyeket az expanzió után a (3) dugattyú szabaddá tesz. Magán a (7) dugattyúrúdon szintén vannak a (8) át­ömlő csatornába torkoló (10) rések, melyek a (7') dugattyúrúdvezetékben lévő (13) 50 tömítőgyűrűkkel együttműködve ugyan­akkor létesítenek közlekedést a (4) henger tere, valamint az (5) forgattyúház tere kö­zött, amidőn a (6) rések nyílnak, amiként azt az 1. ábra szemlélteti. A (8) csatorna 55 előnyösen végigmegy a (7) dugattyúrúdon, melynek szabad végén van a (9) szívótelep. Ezáltal megtakaríthatjuk az (5) forgattyú­házon a külön szívónyílás kiképzését. Az eddigi izzógyujtócsövet egy előnyö- 60 sen hűtött (14) fémcső helyettesíti, mely­nek külső végéhez közel van a villamosan izzított (15) fémszál erősítve, mely teljesen azonos módon, miként azt a régi izzó­gyujtócsövek tették, a kompresszió végén, 65 midőn a robbanókeverék a (14) csőbe be­hatol, azt felrobbantja. Jelen találmány szerint a (15) izzófémszál a (14) csőben hosszirányban elállítható, amiáltal a gyúj­tási időpontot szabályozhatjuk. Minél hát- 70 rább helyezzük ugyanis a (15) izzószálat a (14) csőben, annál később éri azt el a robbanókeverék és annál későbben történik a gyújtás. A (15) izzószál igen sokféleképen állítható el, jelen példánál a (14) csőbe (18) 75 csavardugó csavarodik, melynek elforga­tásával a hozzáerősített gyújtószálat hossz­irányban elállíthatjuk. A (18) csavaranyát

Next

/
Thumbnails
Contents