88525. lajstromszámú szabadalom • Tápvízhevítő berendezés

a (11) csőből az (A) kamra fejéhez közel áramlik be a (14) betétbe és a felülről be­fecskendezett hideg vízzel együtt a (14) betéten át lefelé áramlik. Ez a betét úgy 5 van alakítva, hogy a víz átáramlását kissé késlelteti és annak továbbmenő föl­melegítését biztosítja, főleg ha teljes töl­téssel dolgozunk. Ezt az eredményt a (31) szűkülettel érjük el, mely a gőznek a (14) 10 betét kerülete körül nagyobb keresztmet­szetű felületet nyújt, amikor az az (A) kamrába lép. A kamrának és a betétnek ezen kiképzése egyszerű és biztosan mű­ködő, miért is rendkívül előnyös. A betét-15 nek és kamrának alakja, szintúgy a gőz­beömlés és -elosztás másképpen is kiké­pezhető. A (30) támasztólemez válaszfalat alkot az (A) kamrában és néhány kisát­mérő jű (9) nyílással van ellátva (3. ábra), 20 úgy hogy a gőz lassan juthat a (30) lemez alá, miáltal a víz fölmelegítése elősegít­tetik és a válaszfal fölött meggyülemlő egész vízmennyiség elvezethető. A levegő a (30) lemez alatt vezettetik el (1. ábra), 25 úgy hogy a hevítőben meggyülemlő egész levegő eltávolíttatik és a berendezés mű­ködését ez a levegő meg nem akaszthatja. A kiáramló levegőt célszerűen a hevítő fejébe, egy esetleg képződő vízszint fölött 30 vezetjük el. A levegővel együtt természe­tesen gőz és víz is kiáramlik, hogy az (A) kamrában káros túlnyomás képződése meggátoltassék. A szokásos (18) biztonsági légszelep a (19) vezetékbe van beépítve 35 (3. ábra), mely a hevítőnek felső részében a (32) légkiömlő csatornával való össze­köttetést létesíti. Ez utóbbi csatorna cél­szerűen az (A) kamra öntvényében van elrendezve és a (30) válaszfal alá torkol-40 lik (5. ábra). A víz szintjének és a fölös elvezetését úszó gyanánt kiképezett tartály szabá­lyozza. A (B) tartály a feltiintetet foga­natosítási alak szerint (b) szabályozótar-45 tállyal van ellátva, mely alul zárt, míg fönt több (1) nyílással van ellátva a vízbeömlés számára (4. ábra). A (b) tar­tály a függélyes helytálló (20) rúdon csú­szik (1. ábra), mely egyúttal a (15) szelep 50 rugójának ütközője gyanánt szolgál. A (20) rúd központos fekvését a (14) betét­hez erősített küllők által támasztott agy biztosítja. A (20) rúd alsó vége meg van vastagítva és alul sugárirányú (2) fura-55 tokkal van ellátva. Ezeket a csúszó (b) tartály fedi el és tárja fel újból. A (2) furatok a központos (3) üregbe nyílnak, mely viszont a (21) csatornába torkollik, melyen át a fölös víz közvetlenül a (D) tápszivattyúba jut vissza. Ez a csatorna 60 célszerűen a hevítő öntvényébe van be­építve és (22) légkamrával van ellátva. Ennek szerepe azonos a (17) kamra szere­pével, amennyiben egyszeres szívóhatás mellett állandó áramot biztosít a tartály- 65 ból a (B) szivattyúba. A víz az (A) kam­rából a (20) rúdon elrendezett vízszintes (4) lemez körül futó kerületi hasítékon át áramlik a (B) tartályba, úgy hogy a víz nem kerül a (b) csúszótartály (1) nyílá- 70 saiba, sem pedig később említendő (24) csatornába, hanem a (b) csúszótartály és ezen csatorna közé jut, úgy hogy a külső tartály a normális vízszintig telik meg, anélkül, hogy a víz a csúszó tartályba ke- 75 rülne, vagy a (24) csatornán lefolynék. A tartály ily módon közvetlenül indításkor telik meg és töltve is marad, ami a szabá­lyozó tartály helyes működési módja szempontjából fontos. 80 A (C) készlettartály a tápvizet a (B) tartályból túlfolyás által a (24) csatornán át kapja, mely csatorna célszerűen a (B) tartály két oldalfalába, a 4. ábrában fel­tüntetett módon van beöntve. A tartály 85 normális vízszintje körülbelül az, melyet az 1. ábra szemléltet. A (C) készlettartály feneke közelében elrendezett (25) csatorna útján közvetlenül az (E) tápvízszivaty­tyúval van összekötve. 90 A (B) és (E) szivattyúk szokásos szer­kezetű kettős működésű szivattyúk gya­nánt vannak kiképezve, (d) és (e) dugaty­tyúik a (26) rúdra vannak felerősítve, melyet az (F) gőzhenger mozgat. Azon- 95 kívül a szokásos (5) szívó- és (6) nyomó­szelepekkel vannak ellátva. A (D) szi­vattyú szívókamrája a (27) vezetéken át kap hideg vizet, míg az (E) szivattyú szállítókamrája a (28) vezeték útján a ka- 100 zánnal van összekötve. A találmány szerinti berendezés egy­szerű és kompakt volta szempontjából fontos újítás abban áll, hogy a fölös víz a (25) csatornából egy vagy több, a leg- 105 enyhébb kívánt nyomásnak engedő, külön (7) szívószelepen át közvetlenül a (D) szi­vattyúba áramlik. A rajzban csak egyet­len egy szelep van feltüntetve, mely a kettős működésű szivattyúnak csak egyik 110 löketénél működik. Ez a szelep, vagy az ennek helyébe elrendezett szelepek, a fö­lös vizet a (D) szivattyú munkakamrá­jába áramoltatják, hogy a hideg vízzel ki­szivattyúztassék. A fölös víz azonban nem 115 áramlik a (D) szivattyú tulajdonképpeni szívókamrájába, hanem attól a (8) válasz­fal által el van zárva. Ez az elrendezés

Next

/
Thumbnails
Contents