88444. lajstromszámú szabadalom • Eljárás melegítő és olvasztókemencék üzeméhez, levegő és gáz előmelegítése nélkül

Megjelent 1930. évi október hó 15-én. • • MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88444. SZÁM. — XVI/g. OSZTÁLY. Eljárás melegítő és olvasztókemencék üzeméhez, levegő és gáz előmelegítése nélkül. Eisen und Stalilwerk Hoesch A.-G. Dortmuud. A bejelentés napja 1923. évi január hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1922. évi március hó 7-ike. Javasolták már melegítő és olvasztókemencék üzemében az elégési hőmérsékletét tiszta oxigén vagy tiszta oxigénnal dúsított levegő alkalmazása által növelni. 5 Ezen eljárás a gyakorlatban azonban nem tudott alkalmazást nyerni, mivel az oxigén azt igen megdrágítja. Magas hőmérsékletet ezen oknál fogva eddig úgy létesítenek, hogy a forró, fá-10 radt gázokat regeneráló kamrákban levegő előmelegítésére hasznosítják. A fáradt gázok a regenerálókamrákat 5—600° hőmérséklettel hagyják el. Ha ezen fáradt meleget még gőzfejlesztésre használjuk 16 fel, úgy a fejlesztett gőzmennyiség aránylag csekély lesz. Ezen fűtési eljárás tehát egy egészen meghatározott energiakörfolyamon alapszik, melynek gazdaságossága a regene-20 ráló kamrákban fellépő veszteségek, a hátrányos hőkicserélődés és az egész berendezés fenntartási költsége miatt igen csekély. v A jelen találmány szerint már most egy 25 egészen uj és előnyösebb energiakörfolyam bevezetése által, a melegítő- és olvasztókemencék üzeiiiére szolgáló eljárás azáltal válik hasznossá, hogy az elő nem melegített gáz-, levegő- és oxigénkeverék még 80 igen magas hőmérséklettel bíró fáradt gázainak melegét, azonnal az olvasztókemence mögött, egész mértékében, oly energia fejlesztésére használjuk fel, mely az oxigén fejlesztéshez szükséges erőszük-85 ségletet fedezi. Ezen lényegesen megrövidített energiakörfolyam nagy veszteségeket küszöböl ki, a hőhatásfokot pedig növeli. Az új eljárás gazdaságosságát ezenkívül még az is növeli, hogy a regeneráló-40 kamrák elesnek. Az új eljárás, illetve az új energiakörfolyam előnyei a következő számadatokból könnyen felismerhetők. Tegyük fel, hogy pl. egy Martinkemence, 100 t. termelés mellett, óránként 45 3000 m.8

kokszkemecegázt fogyaszt, m.3

ként 4000 hőegységgel. Ugyanazon kemence üzeméhez, levegő-és gázelőmelegítés nélkül, maximálisan óránként kb. 700 m.3

tiszta oxigén kell, az 50 elégési levegő dúsítására. A gázfogyasztás emellett növekedik, azon melegmennyiség elmaradása következtében, melyet, a másik esetben, a kemencébe az előmelegített levegőben vezetünk be. A gázfogyasztás 55 óránként 3000 m.3

-ről, óránként 3500 m.3

-re emelkedik. A fáradt melegnek a Martin-kemencénél, az előmelegítőkamrák és a váltószelep mögött, való szokásos felhasználása által 60 az óránkénti 3000 m.3

gázból, óránként 2140 kg. 10 atmoszférás és 300°-ra túlhevített gőzt nyerünk. Oxigénnal dúsított elégési levegő alkalmazása és a fáradt meleg segítségével 65 gőznek közvetlenül a kemence mögött való fejlesztése által (az előmelegítőkamrák elhagyása mellett), óránként 3500 m.3

gázból óránként 8912 kg. 10 atmoszférás és 300°-ra túlhevített gőzt nyerünk. 70 A hozzáadott óránként 500 m.3

gázból, a gőzkazán alatt való közvetlen tüzelés mellett 2246 kg. gőz fejleszthető. Ezek szerint 3000 m.3

gázból a következő 75 gőzmennyiség állna rendelkezésünkre: 8912—2246 = Ő666 kg. Ha ezen mennyiségből levonjuk még azon gőzmennyiséget, mely a mai regeneráló eljárásnál egy, a fáradt meleget ki- 80