88402. lajstromszámú szabadalom • Belső égésű és forrólégerőgép
Megjelent 1930 . évi október hó 15-én . ' MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88403. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Belső égésű és forrólégerőgép. Bagnuló Albert mérnök Turin. A bejelentés napja 1920. évi március hó 6-ika. A jelen találmány a belsőégésű erőgépekben fejlődő melegnek az eddiginél jobb kihasználását célozza és pedig a gép munkájának nagy rugalmassága és meg-5 felelő tüzelőanyagfogyasztás elérése mellett. A találmány a Joule-féle törvényen alapszik, mely szerint a gáz belső munkája csaknem 0, úgy hogy külső munka 10 hiányában a gáztömegben foglalt melegmennyiség ugyanaz marad, bárminő volt is a térfogatváltozás. Erre a célra a találmány értelmében a gép hengere két részre van osztva, melyek 15 folytonosan összeköttetésben vannak egymással. E részek egyike az, melyet általában hengernek neveznek, míg a másik rész kis kamrát alkot, melybe alkalmas időpontban a tüzelőanyagot vezetjük be és 20 melyben ezt követőleg az elégés megy végbe. Elégés után a forró gőztömeg, melynek nyomása növekedett, a hengerbe beszívott légmennyiségben szétterped és egész me-25 legét átadja annak. Ekkor a gép forróléggép módjára működik. Ez elrendezés folytán azt az előnyt érjük el, hogy a henger hőfoka, minden hű-30 t.és nélkül, csekély marad és ezzel az elégéskor fejlődő csaknem egész melegmennyiség hasznosíttatik. További jellemző momentuma a jelen gépnek a hengernek nevezett részben fog-85 lalt légmennyiség szabályozására való elrendezés. Ez a szabályozás a beszívandó légmennyiség növelésével vagy csökkentésével történik. A gép tehát nagyon változó teljesítménnyel járatható. A felmele-40 gítendő légmennyiség, a befecskendezendő tüzelőanyagmennyiség és a gyújtási időpont változtatásával lehet erről meggyőződni. Az említett célt explóziós motoroknál részben el lehetne érni a meggyulladásra 45 képes keverék gyengítésével. Tudvalevő azonban, hogy az a nagy légfelesleg melyben a tüzelőanyagot hígítani kell, lehetetlenné teszi ekkor az elégést. Azonkívül ez a légfelesleg, tisztán mechanikai okokból, 50 bizonyos határt meg nem haladhat. Ennek a hátránynak elkerülésére elegendő, ha a találmány értelmében a befecskendezett szénhidrogénmennyiséget csak olyan légmennyiségbe bezárva tartjuk, mely az 55 explóziós motoroknál szokásos gyakorlatnak megfelelően van megszabva és ebben égetjük el. Ezért, a találmány tárgyát képező gépnél, a tüzelőanyagot nem a dugattyú szívó- 60 löketével szívatjuk be, hanem az említett kis kamrába vagy egy tartályba vezetjük azt be, mely a munkahengeren belül foglal helyet és közvetlenül össze van vele kötve. 65 Az a nyomás, mely a dugattyú sűrítőlöketekor, a hengerből kiindulva, a tartály felé terjed, megakadályozza azt, hogy a tüzelőanyag ebből a tartályból a hengerbe jusson be. Az egész tüzelőanyagot 70 tehát az említeti segédtartályba fecskendezzük be és ebben fogvatartjuk. Miután az explózió végbement, az említett tartályban uralkodó nyomás nagyobb lesz, mint a hengerben uralkodó, úgy hogy 75 a meggyulladás folytán forróvá lett gázok a hengerben foglalt légmennyiségben szétterjednek és ezt felmelegítik. A mellékelt rajz egy ilyen, egyhengerű
